Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.15 MB
2006-06-23 15:05:59
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
716
7512
Rövid leírás | Teljes leírás (214.53 KB)

Cím: Sormás község története, 1347-1945
Alcím: visszaemlékezések, riportok 1920- napjainkig
Szerző: Dobó László
Közreműködő: Önkormányzat (Sormás) (közread.)
Szerz. közl.: Dobó László
Kiadás: Sormás : [Önkormányzat], 2000
ETO jelzet: 908.439-2Sormás
Tárgyszó: Sormás
Szakjelzet: 908
Cutter: D 70
ISBN: 963-00-5757-3*
Nyelv: magyar
Oldalszám: 151 p.
Megjegyzés: Közread. Sormás Község Önkormányzata




Dobó László
SORMÁS KOZSEG TÖRTENETE
(1347-1945)
Visszaemlékezések, riportok (1920-tól napjainkig)



Dobó László SORMÁS KÖZSÉG TÖRTÉNETE




Dobó László
SORMÁS KÖZSÉG TÖRTÉNETE
(1347 -1945)
Visszaemlékezések, riportok (1920 -napjainkig)
Sormás 2000

Ez a könyv a Sormási Község Önkormányzata
valamint a
Sormás Községért Alapítvány támogatásával készült.
HALIS ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR
230714 ."
NAGYKANIZSA
Nyomdai munkálatok: Kanizsai Nyomda, Nagykanizsa
Nyomdai előkészítés: Török Tibor

ELOSZO HELYETT
Emlékeim arra buzdítanak, hogy szóljak a két község Szepetnek és Sormás kapcsolatáról. 1961 szeptemberétől pontosan tíz évig, 1971. szeptemberéig tanítottam a Szepetneki Általános Iskolában. Ezer szállal kötődtünk a közeli községekhez; Semjénháza, Molnári, Eszteregnye, Rigyác, - és Sormás sem volt kivétel. Természetesen a személyes, emberi kapcsolatok a legfontosabbak, de ezeken túl a napi tanítói feladatok során is gazdagodtak, terebélyesedtek ezek a találkozások. Próbálom felsorolni, röviden összefoglalni, hogy mit jelentett Sormás közelsége akkoriban:
- Télen, a nagy hóesések idején, Szepetnek felé nem járt autóbusz
(2-3 napig), míg meg nem tisztították az utat. Nekünk a 7-es úton kellett
Sormáson leszállnunk, s gyalog átbotorkálnunk, czúszkálnunk a hótól
lepett gyalogúton munkahelyünkre. A makadámút járhatatlan volt. Ez a
közel 1 órás téli "gyalogtúra" kemény próba volt. Holtfáradtan érkez
tünk be, jelentős késéssel az iskolába, - tanítványaink nagy örömére.
- Július, augusztus hónapban minden héten többször is felültünk a
kerékpárra... és irány a sormási kertészet. A két falu között keleti irány
ban nagy területet foglalt el a dinnyeföld. Mi nagyon szerettük a görög
dinnyét, melyet itt nagy szakértelemmel termeltek.
- A "hős vándorszínész" korszakunkban a derék, mindig segítő
kész Bagonyai Tóni bácsi lovaskocsijára felpakoltuk a díszleteket, és in
dultunk (legtöbben felpréseltük magunkat a lovaskocsira s díszletek kö
zé) Sormásra vendégszerepelni. A hálás és lelkes sormási közönség
mindig telt házzal fogadott bennünket. Nemcsak színjátszóink, hanem
énnekkarunk is gyakran szerepelt a sormási kultúrház színpadán
Poszaveczné Arany Ida karnagy vezetésével.
Vajda Lajos igazgató-tanító úr és Kaczens Antal matematika-fizika szakos tanár úr kiváló nevelő-páros volt. Lajos bácsi maga készítette az iskola összes szemléltető eszközét, minden tantárgyból. Egész kis mesterművek kerültek ki keze alól, a színek minden skálájának segítségével. Az iskolai adminisztráció is az 0 dolga volt. Tóni barátunk - kit gyermekkora óta ismertem - kiváló szertornász, ki a sportágak szinte mindegyikében othonosan mozgott. A gyerekek focicsapatának edzője, a sormási felnőtt csapat erőssége, - s nem mellesleg kiváló tanár, matemati-

kus. Sokszor átkerekeztem hozzájuk egy kis baráti beszélgetésre. Kár, hogy csak 2-3 évig tanított együtt ez a két kiváló ember ittt a sormási iskolában, az 1960-as évek közepén!
- Akkoriban az iskolai focibajnokságok keretében (úttörő olimpiá
nak hívták) a körzet iskoláival minden tanévben többször is megmér
kőztünk a sormási diákokkal is. Egyik legkeményebb ellenfelünk a kör
zetben Kövesi György tanító bácsi csapata volt. Pedig jóval kevesebb ta
nuló közül válogathatott, mint mi. A fegyelmezett, gyors és gólveszé
lyes sormási focicsapattal nagy csatákat vívtunk. Arra is emlékszem,
hogy az esővíz gyakran elöntötte a sormási pálya egyik oldalát, -
vízilabda mérkőzéssé változtatva a labdarúgást.
- Ha már a focinál tartunk, nem hagyhatom ki a sormási honvédség
alakulatával vívott küzdelmeinket. A szepetneki iskola tanári csapatá
nak tagjaként, (meghívásos, oda-vissza alapon) játszottam velük, - vagy
inkább ők velünk. Igazi nagyiramú találkozók voltak, valódi "sör
meccsek".
- A sormási honvédség alakulatából, s páran a község lakói közül is
ellátogattak a szepetneki kultúrház különböző rendezvényeire. Külön
félretettünk 30-35 jegyet a Déryné Faluszínház, az ORI-rendezvények,
valamint a táncmulatsággal egybekötött hazai műsorokra a sormásiak
számára. Előfordult az is, hogy a várható rendbontások megelőzésére a
sormási honvédség alakulatától jött rendezői erősítés.
Örömmel írhatom, hogy kedves sportágamban, az asztaliteniszben is jeleskedtek a sormásiak. A 60-as években a Kámán - Pujcsek - Hegedűs - Kápolnás - Mátyás összeállítású csapatnak híre volt a megyében. A megyei csapatbajnokságban 2. helyezést értek el.
Mindezért, és még sok mindenért - mely már sajnos kimaradt az emlékezetemből - szívesen vállaltam a megbízatást, Sormás község történetének megírását. Tudom, hogy munkámban sok a hiányosság, hosszú évek, évtizedek maradtak említés nélkül a fejezetek között, - de ahogy mondani szokták - valaki (vagy valakik) biztos kiegészíti, továbbírja a falu történetét. Ebben őszintén reménykedem!
Köszönöm a bizalmát, türelmét mindazoknak, akik segítettek munkámban.

TÖRTÉNELEM
(1347-1945)

A falu neve:
1347-ben Saramás
1407-ben Sarmas
1790-ben Sormás
A szó eredeti jelentése Sárma - szóból kígyóvirág, vadhagyma, - nád-formájú növényféleség s - képzős alakja. (Knizsa: Keletmagyarország helynevei. 230. o. + Magyar Füvészkönyv 229. o.)
Érdekes, hogy Romániában a Szilágyságban van hasonló tőből származó helyiségnév Sármaság néven = kígyóvirág, vadhagyma + dombság, magaslat összetételben. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet)
Amilyen érdekes a község nevének igazi jelentése, legalább olyan színes a népi képzelet, mely a következő mesét költötte (legalábbis én így hallottam...).
A török vezér, a kanizsai vár ura, szepetneki magyar lányokat mustrált egy alkalommal, tetszett neki a leánysereg, de az őrző török alvezérek ezt kiabálták: Szebbet neki, szebbet neki! - E mondatból lett: Szépeinek a község neve.
A rákövetkező napok egyikén a sormási rab lányokat is sorba állították ugyanígy. A vezér mosolygott, s nagyot kiáltott örömében: Ez a sor más! Ez a sor más! - E mondatból lett: Sormás, a község neve.
Feljegyezhetjük, hogy a kiskanizsaiak verebek-nek nevezték a sormási lakókat. Talán mert a sáskák nem szívelték e szegény kis szárnyasokat?!
A község fekvése, földje
Nagykanizsától Nyugatra 6 kilóméterre, a 7-es műút mentén lévő sík (enyhén dombos) területen fekszik.
Földterülete: határának csak kisebbik része dombos, patakmenti rétjei mélyenfekvők, egykor mocsaras talajúak. A föld homokos, termékeny, egyes részein agyaggal keverve.
A község közepén, a házsorok között kis patak folyik végig, partján fákkal, bokrokkal.
A földrajzi környezet ismertetésekor elsősorban a talajviszonyokra és az időjárásra gondoljunk.

Talajviszonyok: 45% vályogtalaj (agyag), 28% homok, 15% tőzeges, 2% pannóniai üledék-homok. Uralkodó szélirány: egész éven keresztül Északkeleti és Délnyugati. A csapadékos napok száma: Nagykanizsán és környékén 50 mm-en felüli csapadékkal 15 nap (míg Zalaegerszegen 8 nap). A napsütéses napok száma viszont az országos átlaghoz viszonyítva kevesebb, 1 800 - 1 900 óra évente. A hótakaró első napja általában december 1 és 15 között, utolsó napja március 1 és 15 között jelentkezik. (1)
Sormás közelében feküdt Almaszeg és Mánta - két kis falu -, melyek a török időkben, a XVII. század közepén pusztultak el. Mit tudunk róluk? Almaszeg: Almaszegh (1387. S.D.I. - 6491)
Almadzek (1481 - Vk. lt. Zepetnek) utolsó adat a település létéről: 1512.

A Kanizsai-család birtoka volt. Szepetnek és Mánta Zsigárd és Sármás (Sormás) vidékén, közelében. Az 1520-as úrbéri összeírás szerint -1519-ben 17 jobbágy élt, 17 negyedtelken itt.(2)
Mánta: nincs pontos adat létezéséről, de hogy lakott település volt még a XV. században, bizonyítják azok a tárgyi emlékek (cseréptöredékek), melyek a homokkomáromi erdőség és szőlőhegy alatt a földfelszín közeléből kerültek elő, a mántai dűlő környékén.
Neve puszta személynévből keletkezett, Sormás belterületétől északnyugatra (1385. Mánt-ha)(3)

Sormás helyén, közelében már a kőkorszaktól (i. e. 5000 - 2500) lakott települések lehettek, - erre utalnak az ásatások tárgyi emlékei a következő helyeken, korban és időben.

Korszak
Hely megjelölés
Az ásatás időpontja
Újkőkor (i. e. 5000 - 2500)
Sormás-(szórványos edénytöredékek)
1978

Sormás - Hosszúdűlő (nagyobb lakott település)
1976
Rézkorszak (i. e. 2500-1900)
Sormás - Hidegkút forrás Sormás - Temető
1982 1977

Sormás - TSZ. major (telep - sír?)
1988

Sormás - Hosszúdűlő
(egy épület...)
1988
Vaskor (i. e. IV. sz.) Késő vaskor (i. e. I. sz.)
Sormás - Hosszúdűlő

Római kor (I. - IV. sz.)
Sormás - Hosszú dűlő (IV. századi téglasír)
1987

Sormás - Hidegkúti forrás (200-300 méter hosszú település, házak foltja, kemencék, szórt sírok)

1982.

A római korban volt a környék egyik virágkora, a gazdag lelőhelyek ezt bizonyítják; az I. század végétől a II. század első feléig.
Az úthálózat követése alapján valószínű, hogy a borostyánútból egy másik út is elágazott, mely a Balaton mellett futhatott Aquincumig. Ez a déli út Alsólendvától a Murát követte egy darabig, majd Letenyénél északkeleti irányba folytatódott, egészen Sormásig.
10



\\
Szent Margit templom
t
\\ ;\'
\' Szent Bertalan kápolna

Kanizsa középkori topográfiájának vázlata

11

A régi korszakban a mocsárvilág a közlekedést nagymértékben akadályozta. A mai 7-es számú útvonallal párhuzamosan haladó Keleti-Nyugati útvonal a római korban északról kerülte a mocsarat, és Sormás - Homokkomárom - Korpavár - Lazsnak helyiségek irányában vezetett át a völgyön.
A láprétegek vizein, a semlyének szélén rekettyefűzeket találni. Sormás mellett, 1953-ban ilyen füzesben találtak egy igen ritka, jégkori maradványnak számító növényt, a tőzeggyep-ct. A tengerszint fölötti magasság emelkedésével a mocsárvidéket lassan a kaszálórétek váltják fel. Jellegzetes növény itt a tájat fehérré varázsló rigószegfű.
Nagykanizsa környékének lakosságáról (a honfoglalás korában) ezt írja a monográfia: "Ez az avar lakosság alkotta a 840-es évektől kezdve a Pribina és Kocel grófságának alapvető népi hátterét, s ez a népesség amely a honfoglalást követő újabb áttelepítéseket is átvészelte egyéb szláv népcsoportokkal együtt alakította ki a tájegység népi és etnikai arculatát..." (4)

Az első írásos emlék bizonyítja, hogy a község területe 1347-ben a

Saramási Fábián családé volt. Az Eőri előnévvel jegyzett nemesi család 1582-ben kapott királyi adománylevelet, a Vas megyei Felsőőr község is a tulajdonába került. Mivel Saramás messze esett a többi birtokától, előbb a veszprémi püspökséggel, majd 1390 -ben a Kanizsai családdal cserélte el, majd Nádasdy Tamásé, - 1568-tól pedig a királyi kincstáré lett (5)
Valószínű, hogy Sormás község hivatalos iratait a kanizsaiak címerével ékesítették, hiszen váruradalomként
A Kanizsai család címere. 11. Lajos címer- együtt fejlődött, szenvedett
adománya 1519-ből Kanizsa városával.
12

Kiemelkedő jelentőségű személyek a család tagjai közül:
Kanizsai Lőrinc, Zala megye főispánja, 1324-ben a várat modernizálta, területét kibővítette.
Kanizsai Miklós, Sopron és Vas megye főispánja, a királyi főtárnok-mester, - 1391-ben halt meg.
Kanizsai István (1391 -1414) A királyi család hűséges híve, Erzsébet, majd Mária királynő bizalmasa. Később Zsigmond király megbízható kísérője.
Kanizsai János, 1414-től volt a vár tulajdonosa. Az Ő nevéhez fűződik a Ferences templom és rendház felépítése. Az első patikát és kórházat is Ő létesítette.
///. Kanizsai László, a Rozgonyiakkal fogott össze a király ellen, ezért lázadónak bélyegezték, és ez a belháború Kanizsa várában 4 000 magyar katona életébe került, s a vár is romokban heveit.
IV. Kanizsai László, Hunyadi János kivégzése után Mátyás király se
regében harcolt, s a jajcai ütközetben a törököktől halálos sebet kapott.
V. Kanizsai László, Zala megye és Vas megye főispánja volt. Ebben az
időben, a XV. század végén dögvész és kolera pusztított e vidéken.
Kanizsai Orsolya. A terebélyes családban Ő volt az utolsó hajtás. 1532-ben fiúsították, hogy a földvagyon ne kerüljön Ferdinánd király kezébe. Mérhetetlen nagyságú vagyona volt, az ország leggazdagabb hajadonaként fogadhatta kérőit. Éppen ezért , kezéért nagy vetélkedés indult, míg végül is Nádasdy Tamás felesége lett. Ő hátat fordított a nemzeti királynak, Zápolyának és Ferdinánd híveként hamarosan az ország főispánjává választották. A gazdasági élet fejlesztésén kívül törődött a műveltség fejlesztésével is; újszigeti birtokán könyvnyomtató műhelyt állítottak fel. Itt nyomtatták 1541-ben az első magyar nyelvű könyvet, Sylvester János művét Új Testamentum Magyar Nyelven című munkáját.
Kanizsai Orsolya halála után (1562) a vár a király tulajdonába került.
A várat és környékét felmérő 1493. évi Urbárium idején Sormás még jelentéktelen település volt, de alig 20 év múltával már népes helyiség, három malom is tartozott hozzá. A török többször felégette, 1548-ban szinte porig égett az egész falu, de az otthonához végsőkig ragaszkodó lakosság 16 házat még abban az évben újjáépített. A várat fenyegető török sereg pusztításain kívül a török vezéreknek fizetett adók: majorság, kenyér, 4 szekérre való széna (évente) nyomorították a népet, és ezen
13

kívül minden igával rendelkező jobbágynak a vár ellátásához is hozzá kellett járulnia, egy úgynevezett hosszú fuvarral. Gondozniuk kellett a várhoz vezető utakat, a körülvevő réteket robotmunkával művelték. A földesúri terhek 1530-tól csökkentek azzal, hogy adóikat pénzben is megválthatták, s közmunkájuk egy részét is.
Sormás község lakóinak élete közel 300 éven keresztül annyira összefonódott a kanizsai váruradalom történetével - hiszen mindennapi robotmunkájukat itt végezték -, a vár sorsának alakulásában ők is szerepet játszotta. Ezért kell áttekintenünk Kanizsa várának történetét is.

A kanizsai vár és város 16. századi alaprajza
Kanizsa várát I. Ferdinánd király (1526 - 1564) a délvidék fő védelmi bástyájának tervezte a török elleni küzdelemhez. Nagy és Kis-Kanizsa között a Kanizsa folyócska (a mai Principális csatorna) fogta körül, s területe mintegy 200 magyar holdon feküdt, külső védelmi vonalával együtt.
A vár 28-30 hold területen állt, szabályos ötszöget alkotva, csúcsa észak felé irányult. Az ötszög mindegyik sarkában erősen kiépített ágyukkal megrakott bástyák emelkedtek. A várat 4 öl széles és 2 öl mély árok választotta két részre; az ó és új várra. Ezen az árkon, amely kétso-
14

rosan hegyesre faragott palánksorral volt szegélyezve, folyt keresztül a Kanizsa folyó. Az egyik várból a másikba felszedhető, széles híd vezetett egy tornyos kapun keresztül. A torony aljában a két várkapu között őrszoba állt, mely 18-20 katonát fogadott be. Az őrtoronyból hosszú kilóméterre elláthattak az őrszemek. Az ővár jóval kisebb volt, mint az új. Itt lakott a régi várban a Kanizsai család, főúri pompával berendezkedve, itt épült a ferencesek emeletes klastroma, templommal, kórházi szobákkal és patikával. A fegyverraktár, az élelmiszerraktár és a börtönépület. Az új várban raktárak, istállók, mészárszék és a temető, - valamint a kézművesség és a cselédség otthona kapott helyet. Az egész várat vastag téglafal vette körül, mélyebb fekvésű helyein, a feltörő talajvíz miatt, cölöpökön álltak a gazdasági épületek. A várat 800 öl széles, Pölöskefőtől Bajcsáig terjedő, derékig süppedő mocsár vette körül. A mocsáron át fagarendákból rakott út vezetett a várba, melyet veszély esetén fel lehetett szedni. Ez a fahíd keletről és nyugat felől kötötte össze Kanizsát a nagyvilággal 850 lépés hosszúságban. A vár alatt három malom dolgozott (Sormásiak?!), jó jövedelmet nyújtva a vár urainak.
Az 1564-ben keltezett Urbárium Sormáson 27 jobbágytelken 17 féltelkesjobbágyot sorol fel, s rajtuk kívül még 1 bírót, 1 kocsmárost, 1 kocsist, 6 szegényt, majd említi, hogy rajtuk kívül 2 féltelken 2-2 jobbágycsalád és 6 zsellér élt. Ha egy családhoz hozzávetőlegesen négy fő tartozik, akkor a község lakosságát a XVI. század közepén 120-130 főre tehetjük. Megélhetésük szerényen biztosított, hiszen egy jobbágy féltelekhez 11 hold szántóföld és bőséges rét tartozott.
Az állandó zaklatások, csaták, pusztítások miatt azonban a a kanizsai uradalomhoz tartozó falvak népe fogyott, a terület egy része pusztasággá vált.(6)
A sormási lakosság nagy része e nagy bizonytalanságban is helyben maradt, élni akart. Ezért olyan gazdasági ágakat, foglalkozásokat kerestek, melynek bevétele biztosította létüket. 1566. június 9-én Kanizsa várának inventoriumában (leltárban) érdekes adatot jegyeztek fel: Újudvaron 4 kas mézet, Sormáson 20 kas mézet termeltek, -se két községen kívül nem említ mézelőhelyet a jegyzék.
A kanizsai uradalom területét az 1532. évi hadjáratot követően egyre inkább fenyegeti a török pusztítás. Folyamatosan csökken a lakott telkek, települések száma, nő a telekaprozódás és a zsellérek, szegények száma. Az 1548-as összeírás szinte minden Kanizsa környéki falut
15

"elégett"-nek (combusta) jelez. Az összeírt családfők száma 30 év alatt 1805-ről 697-re apadt. A Sormáshoz közel (kb. 10 km-es körzeten belül a következő településeket sorolja fel az összeírás, melyek e korban elpusztultak: Almaszeg, Bikalja, Gerecse, Gyanóc, Zsigárt.

I Kapornak # Örményes ;

A Kanizsai Főkapitányság 1566-1600
,8mind«L O / J í Caany «\\ \\
16

1553-ban a pestis is pusztítja a vidéket.Kanizsai Orsolya e nehéz helyezetben megpróbál különböző kedvezményeket nyújtani, hogy az egyre fogyatkozó munkáskezeket megtarthassa, de az életben maradtak egy része e veszedelmes vidékről békésebbnek tűnő tájra (bár nem messzire) menekül a Szigetvárból kirajzó, kegyetlenül pusztító török seregek elől (1566).
1567-től Thury György kapitánysága alatt királyi birtok lett Kanizsa, s ahogy már említettük Kanizsát a délmagyarországi védővonal fő erősségének szánták. A drinápolyi béke (1568) pár év nyugalamat biztosított, bár a portyázások, bajvívások (az ezekkel együttjáró pusztítások) ekkor sem szüneteltek. A szomszédos falvak lakossága többször panaszt emelt, hogy a várban tartózkodó német katonák (200-300 fő) éjszakai nyugalmukat zavarják, s tőlük akarják kikényszeríteni az elmaradt zsoldfizetést. Amit nyílt csatában nem tudott elérni a török, cselvetéssel sikerült. 1571. március havában megölték a hős várkapitányt, Thury Györgyöt. Az eddigi legnagyobb, legvéresebb pusztítás akkor történt, amikor 1574. augusztusában Szent Bertalan éjszakáján a törökök rajtaütöttek Szepetnek, Sormás, Eszteregnye és más környékbeli falvakon. A felmentő magyar seregeket tőrbe csalták, részint levágták, részint rabul ejtették. A kanizsaiak 200 embert vesztettek el. 1575-ben is sokat szenvedtek a várat környező falvak. Kanizsa körül 15 falut raboltak ki a törökök, s a parasztokat Szigetvár építésére hajtották el. 1576-tól Kanizsa a legnagyobb helyőrséggel bíró végvár lett Zrínyi György főkapitánysága alatt.
Arról nem maradt fenn írásos bizonyíték, hogy a sormási lakosság milyen létszámban vett részt Kanizsa várának védelmében, - de bizonyosra vehető, hogy ott voltak Thury és Zrínyi seregeiben, a győztes csaták idején, s a vár megadásának legszomorúbb óráiban is.
Sormás vára! viszont egy adatban szerepel; 1574-ben a törökök sikertelenül ostromolták.
Merre lehetett? Földrajzi fekvését csak találgathatjuk.Sorsát valószínűleg az 1543-as évben az országgyűlést követő határozatok pecsételték meg, miszerint a kisebb jelentőségű várakat le kell rombolni, az erőket egyesíteni kell... a haszontalan földesúri erősségeket az uralkodó romboltassa le, a fontos véghelyeket pedig erősítse meg.<7) Kanizsa el-este után a török csalogató szavára a lakosság kisebbik része, akik a várostrom során a pusztítások elől HmfnfíKtiUffr - vi^7at,ért^V a faluba.

1

HALIS ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTAR
230714 "

Annyit tudunk a korabeli Urbáriumok adataiból, hogy a vár eleste előtt 3 évvel 25 jobbágycsalád (közel 100 lakos) lakta a községet, s hogy szegénységük miatt nem lehetett adóztatni őket.
A közel 100 éves török uralom (1600-1690) idején 150-160 átlagos lélekszámot jegyezhetünk fel a községben.
A robotterhekkel, a természetbeni megváltásokkal és a pénzben fizetendő adókkal egyaránt szolgáltak a magyar és a török földesuraknak a sormási jobbágyok is. 1659-ben például a lenti vár erősítéséhez kellett 16 háztól 320 db szálfát szállítaniuk. 1680-ban un. "szpáhi birtokként" évenként a szultánnak 50 dénárt (?), a földesúrnak 1 Pf 18 dénárt fizettek adót. 1688-ban a Kanizsa várát ostromló német-magyar hadak szinte teljesen elpusztították a községet.
A kanizsai várhoz teljesítendő robothoz az 1597. évi jegyzék ad felvilágosítást:




Bevetett

Alattvalók
Ekék
terület

száma
száma
(hold)
Sármás
25
8
16
Szepetnek
21
5
10
Újudvar
21
7
14
Gelse
30
8
16
Újnép (elpusztulása



előtt)
11
3-4
6-7
Iharos
22


Fazokas Dencs
12
10
20
B erény



Becsehely*
30+libertinus
8
16
Bósfalva
14
3
6
Pamlény**
7
2-3
6
Összesen
17 + 1
61-69
110-111

libertinus


* a Kanizsán szolgáló királyi gyalogosok élelmezésére is szolgál ** újjáépülőben
18

A pusztítások után azonban a jobb adottságú községek nem váltak elhagyottá, hanem újjáéledtek, újra virágzásnak indultak. Ilyen volt Hahót, Újudvar, Gelse, Sormás és Bakónak. Természetesen ehhez a kedvező folyamathoz az is hozzájárult, hogy a lakosságnak tulajdonképpen nem volt hová menekülnie.
Azt hiszem nem túlzás amikor azt jelentjük ki, hogy a sormási parasztság fennmaradását ez az örök újrakezdés "a csakazértis megpróbáljuk" - élniakarás jelentette, biztosította.
Ami változatlanul megmaradt a jobbágykor idejéből hosszú századokon át és ma is a mindennapi beszélgetések, esetenként hivatalos írásokban is változatlan formában szerepelnek ma is:
1. A családok ún. ragadványnevei

Szekérce...
Páli...
Hihi...
Bancsa...
Csécsi...
Csákerda...
Birka...
Buli...
Bóna...
Lipák...
Mica...
Kossuth... (?)
Buzádi...
Mici...
Kurkó...
Józsi...
Vasi...
Divi...
Boka-
Csita...
Csukori...
Dömötör...
Szabadán...

Üszők...
Mézes...

Janizsa...
Pálka...

Gúny hó...
Parázs...

Nyiszéter...
Huszár...

Matyi...
Landi...

Mándoki...
Konci... <8)

2. A község dűlőnevei
1. Szerbusz-ház Czerebusz Ferenc nevű tulajdonosáról. 2. Káka [Dózsa György utca] U. Valamikor kákát termő rét volt. 3. Káka [Petőfi Sándor utca] U 4. Fővég Fr 5. Pásztorház 6. Kocsmáros háza 7. Kosut Lajos ucca : Fő ucca [Kossuth Lajos utca] U 8. Óvég Fr.
9. Piros-köröszt : Haba-köröszt Ke 10. Mántaji-szőlő Ds, sző 11. Mántaji-bükk Ds, e 12. Csepregi-lap Ds, e 13. Mánta [Mántai erdő] Ds,
19

e 14. Rafa Ds, e 15. Öröm-hötyszél S, sz 16. Dijósi-tábla Ds, sz. Diófák vették körül. 17. Főső-Mánta [Mántai rét] S, r 18. Lövöt-köröszt Ke 19. Erdősház [Homokkomáromi dűlő] Ds, sz 20. Templom álla Ds, sz 21. Bükk Ds, e 22. Szérdi-büki-dülő Ds, sz 23. Lövöt-köröszti-dülő Ds, sz 24. Róka-lik Ds, sz 25. Bika-rét S, r 26. Omaszegi S, sz 27. Vitézi-telek S, sz 28. Kis-pajtás-kert S, sz 29. Dinnyés S, sz 30. Finánc-főd Ds, sz 31. Polétár-rét [Poletár rét] S, r 32. Nyári-akó S, Ds, sz. Az uradalom állatai nyáron ide voltak bekerítve. 33. Égöd-bibor-főd Ds, sz. Aratáskor egyszer itt négy kazal bíborhere égett el: 34. Major-kert S, sz 35. Főső-Mánta S, Ds, r 36. Major-mellék S, sz 37. Poletár : Vagyonválcsági-mezzőL&nk&s, sz. Vagyonváltsági földként osztották ki 1926-ban. 38. Fülöp-major [Fülöp majori dűlő] S, sz 39. Főső-rét : Nyires álla S, r 40. Kosut-köröszti-dülő S, sz 41. Határszéli-dülő : Őmaszegi-dülő [Fülöp majori dűlő] Ds, sz 42. Kosut-köröszt Ke 43. Főső-rét S, r 44. Mihes-rét S, r. Méhesek voltak itt. 45. Bükszél S, Ds, sz. Bükkerdő mellett terül el. 46. Kákaji-árok A 47. Örzsébéd-vágás S, e 48. Döktemető S, e 49. Tüskés-rét [Borzliki rét] S, r 50. Török-főd [Török földek] Ds, sz 51. Erdő[Sormási erdő] S, e 52. Körtélesi-vágás S, e 53. Kurudz-vágás S, e. A török hódoltsági előtt itt volt Mánta község. 54. Őmaszégi-ut Ú 55. Rederencijás Ds, sz 56. Török-főd [Törökföld középső] Ds, sz 57. Siftér-köröszt Ke 58. Hosszi-rét [Hosszú rét] S, r 59. Császár-rét S, r 60. Birkás-part S, 1 61. Fenyős jTörökföld alsó] Ds, sz 62. [Mántai rétek] S, r 63. Csörgő-hid Híd 64. Vajda-rét S, r 65. Tekenyős S, r 66. Malomi-part : Malomi-kert [Hosszú f öldek] Ds, sz, r 67. Belső-Étyhátok [Fahegyal] S, sz 68. Szikácsos [Sovány rét] S, r. Sziksós terület. 69. Szelöncés : Szeléncés [Fenyősi dűlő] Ds, sz 70. Étyhátok [Fahegyaljai dűlőJ S, sz 71. Dalos D, sz 72. Arnyig-vőgy : Arnyi-vőgy [Arnyivölgyi dűlő] S, sz 73. Bálog-dülő Ds, sz 74. Rigyáci-ut [Bálaki dűlő] S, Ds, sz 75. Szpáhi: Éspáhi: Észpáhi: Kert álla [Kert aljai dűlő] S, sz 76. Surdi süreje [Spahi dűlő] Ds, sz 77. Hidek-kut [Hidegkúti rétek] S, r. Van itt egy nagyon hideg vizű forrás. 78. Legelő: Sáros-rét S, 1 79. Kis-avas : Kis-avasi-rét S, r 80. Avas : Páfi-kut [Pál fi kuti dűlő] Lankás, sz 81. Avas [Avasi gyepü mellék] S, sz 82. Mécsásza : Mécsászi-dülőDs, sz 83. Páfi-kut K 84. Faluvég [Szepetneki ut mellék] S, sz 85. Füszfa: Sánc álla [Sáncaljai dűlő] Ds, sz 86. Gördövény S,V, r, 1 87. Pajtahel : Égét-főd S, sz. Valamikor leégett itt a gabona. 88. Zséményág vize [Nagyvölgyi dűlő] Ds, sz. Az itt levő forrásból
20

Zsemenyák nevű zsellér szokta a vizet hordani. 89. Bozdás: Irtás: Avas [Avasi hatodik dűlő] S, sz 90. Pajtahel (Avasi ötödik dűlő] S, sz 91. Nagy-avasi-rét S, r 92. Iharfa S, sz 93. Szepetneki-ut [Avasi kettő dűlő] S, sz 94. Két-ut [Két útközi dűlő] S, sz 95. Bajcsaji-ut (Bajosai dűlő] Lankás, sz. Itt volt egy országút, amely Bajcsára vezetett. 96. Csepe-hel [Avasi dűlő] S, Vö, sz 97. Téglaszin Ds, sz . 98. Pap főggye S, sz 99. Gesztinyés S, sz
Gyűjtötte: Nagy Rozália ált. isk. igazgató. Adatközlők: Kelé Lajos 35, Kovács Lajos 72 és Vajda Lajos 63 é.<9)
Az 1640-esévektől gyakran váltogatták egymást a hűbérurak. 1691-ig a Ratkay (7?aí/ry)-család a község zálogbirtokosa, tulajdonosa pedig a királyi kincstár.
1692-1717-ig Gyöngyösi Nagy Ferenc a kanizsai uradalom részeként vette zálogba.
1711-1744-ig Szapáry Miklós a község földesura, családja kihalása után a földvagyon a kincstáré lett.
1744-ben Mária Terézia adományaként Batthyány Lajos tulajdona, aki a szepetneki uradalomhoz csatolta.
A történelmi események szerencsésebb fordulatot vettek; a vár felszabadulása a török kiűzése után a béke évtizedei következtek. 1690 után Sormás község is lassan de folyamatosan benépesült. A lakosság többsége - mint már említettük -, nem menekült messzire a török pusztítások elől, a közeli erdőkben húzódtak meg, állataikkal együtt, s a harcok elmúltával visszatértek otthonaikba.
1693-ban 162 hold szántó, bőséges rét és 30 hold (makkoItatásra alkalmas) erdő tartozott a község területéhez. Jelentős volt az állattartás; 1701-ben 16 gazda 48 igásállatot és 28 tehenet tartott. A méhészet is fontos gazdasági ágnak számított a község lakossága körében. A szőlőművelés nagyrészben a szomszédos határban levő eszteregnyei hegyen folyt. Érdekes adat: 1 kapás után 2 urna bor termett.
A Batthyány-család a XVIII és a XX. század közepe között volt a kanizsai uradalom birtokosa.
A család tagjai közül: Batthyány Boldizsár (1540-1590) Többször sikeresen harcolt a török ellen; 1578 majd 1587-ben Zrínyi Györggyel és Nádasdy Ferenccel együtt Kanizsa váránál. Batthyány Ádám
21

(1662-1703) kitűntette magát Buda visszavételénél, 1686-ban, majd hosszú ostrom után 1690-ben visszafoglalta Kanizsát a töröktől.
A kanizsai uradalmat Batthyány Lajos nádorispán 1743-ban kapta meg, de Batthyány Fülöp herceg idejében a jobbágyfelszabadítást követően (1848-49) bomlásnak indult a feudálsi földbirtok-szerkezet. A zsellérek, mint mezőgazdasági bérmunkások dolgoztak a földeken, s ez a folyamat (a földek elaprózódása, zselléresedés) tovább folytatódott, s a földbirtok felbomlásához vezetett. Batthyány Strattman László (1870-1931) idejében, a nagy gazdasági világválság miatt 1 500 kataszteri hold területet adott el a kanizsai kis- és középbirtokosoknak.
A család egyik legjelentősebb tagja Batthyány Lajos Ernő. 0 volt az ország legutolsó nádora. 1765-ben Ő alapította meg a Kegyesrendi Piarista Gimnáziumot Nagykanizsán, amelynek fenntartására 10 000 Pf értékű alapítványt tett.
Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) több olyan rendelkezés született, melynek nyomán a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem élénkülni kezdett, felébredt középkori zsibbadtságából. A szomszédos falvakba, így Szepetnekre is többszáz telepes költözött Burgerlandból, s itt végleges hazát talált. A város, Nagy-Kanizsa is lassan begyógyította sebeit a 90 éves rabság után, s az az 1700-as évek közepén élénkebb gazdasági élet képét mutatta. A céhes kézműipar valamint a külföldre, elsősorban Olaszország és Ausztria felé irányuló külkereskedelm hatással volt a környék falvainak, így Sormásnak a fejlődésére, hiszen a kereskedelmi utak egyike nyugati irányban átszelte a községet.
1770-ben már 64 (!) jobbágycsaládot írtak össze a községben (nagyrészük népes lélekszámú), s mellettük említi az összeírás 13 zsellércsaládot, 1 neocolonust (új telepes) 6 extraszerialistát (soron kívül felvett jobbágyföldet kaptak), 4 árendáns (haszonbérlő) juhászt 420 juhhal és 1 csordást. A juhászokról ezekből az évekből hallunk először, - a falu határában (északi részén) felállított akiokban őrizték a földesúr 700-800 birkáját közel 120 éven át. A legjelentősebb állattenyésztő telep Fülöp-majorban alakult ki, mely önálló községi címet is kapott, elöljárósággal. Ahogy népesedett a falu, a földesurak újabb jobbágytelkeket alakítottak ki. E közben a közös legelő megcsappant, s az újabb lakók kevesebb földterülethez jutottak.
A XVIII. sz. végére az urasági földterület: 203 hold, rétje 21 hold.
A községre összesen a következő adóterheket vetették ki: kézi robot
22

4153 és fél nap, 182,92 dénár kilenced, 39,5 öl tűzifa, 68 Pf pénzadó.
1798-ban nagy tűzvész pusztította el a zsuppfedeles házakat, szinte az egész falu a lángok martaléka lett. Ekkor a földesúr parancsára téglaépületeket emeltek, cserépfedővel fedve. A családok többsége azonban az építkezés bérét nem tudta kifizetni az építőmestereknek, - ezért vagy kölcsönpénzekhez folyamodtak, vagy teljesen tönkrementek. A földesúrnem segített rajtuk. Az összeírások ezután bizonyítják, hogy az elszegényedés folyamata felgyorsult, egyre több földtelen zsellér és uradalmi cseléd élt a faluban.
A reformkorban Kanizsa természeti adottságainál fogva földrajzi fekvésének köszönhetően reményeket nyújtott a gyors gazdasági fejlődésre, meggazdagodásra. Kereskedelmi góca volt két (három?) vármegyének (Zala, Somogy és Vas megyék). Messze vidékek gabonáját sokszáz társzekéren szállították Stájerba, Karintiába, a horvát tartományokba és Triesztbe. Ugyanezeknek az országoknak gubacs, méz, kender, bőr és viaszkészletei mind a kanizsai piacra kerültek. Az állatvásárok forgalma is jelentős volt, különösen a sertés és marhakereskedelem. S mindezeknek az áruknak a forgalma jórészt nyugati, délnyugati postaúton Sormáson, Becsehelyen, Letenyén, Lentin át irányult Horvátország felé. Látványos, gyors fejlődést hozott e pezsgő gazdasági élet a városkörnyéki falvaknak. Sormáson is kialakult a hosszú évszázadokra előremutató falukép, a rendezett és gazdagodó község képét láthatta az erre utazó...
Az 1848-as szabadságharcban Nagykanizsán így zajlottak az események, amelyeknek a sormásiak is részesei, tevékeny résztvevői lehettek.
- 1848 júniusában kezdődik a honvédek toborozása.
- Országgyűlési követeket választottak (Cherrnel János és Babóchay
János személyében)
- Július első napjaiban a Drávához és Murához vezényelt magyar se
regek itt vonulnak keresztül. Kanizsa és környéke a magyar seregek déli
gyülekező helye. Csány László királyi biztos és Gasparich Márk tábori
lelkész a szellemi, lelki vezetők.
- Szeptember 15-én Jellasich horvát bán átkelve a Mura vonalán el
foglalta Nagykanizsát.
- A horvát megszállók elleni népfölkelés jelentős veszteségeket oko
zott ifjú Nugent seregének. Néhány ezer emberrel, 6 ágyúval csapott rá
23

Kiskanizsa és Sormás között a nemzetőrök és a zalai vadászcsapat, s megszalatottak a megszállókat. Négy oldalról támadott a magyar sereg az 1800 főből (8 ágyúval) álló ellenségre. Palin felúl a vasi, Sormás felől a zalai, Sáncról a somogyi, Somogyszentmiklósnál a keszthelyi nemzetőrök rohamoztak. Végül pár napos felmorzsoló hadművelet eredményeképp október 4-én Nugent horvát serege Légrádig vonult vissza.(10)
- Percei Mór csapatai október 16-án 3000 katonával 16 ágyúval vo
nulnak be Kanizsára, majd pár nap múlva Sormáson keresztül indulnak
Letenyére. A kanizsai nemzetőrség is velük tartott.
- 1849. január 13-án újra elfoglalták a horvát csapatok a védelem nél
kül hagyott Kanizsát.
- A tavaszi hadjárat idején a horvát, majd az osztrák megszállók, a
magyar fegyverek diadalát látva, az éjszaka leple alatt (május 20-án) el
hagyták a várost.
- 1849. júliusában újra osztrák seregek özönlöttek el Zala megyét,
Nagykanizsát is.
-

IX.ll.^NAQYKANIZSA
Le len vi

2. VISSZAVONULÁS PAKOZDÍG I)
, Marcali (184e szeptembcr \\ ]. _ szeptember 29.)
0 10 20km



24

1848-as harci események térképe (1848. szept. 1 - szept. 29.)

SORMÁS &#166;
Báli József
földm., közv., 47. honv. zlj. Benke István
20 éves, földm. Bicsak János
26 éves, földm.
(szül. Eszteregnye) Ferenc József Gyurkó József
22 éves, földm., (szül.: Borsfa)
Hári János
23 éves, földm.,
(szül.: Magyarod)
Kelé József
földm., közv., 56. honv. zlj. Kotsis István
23 éves, földm. Kovács János Lai (Laj) Imre
26 éves, földm.
(szül.: Gyertyános) Miháczi György
19 éves, földm. Pitó Miklós Rácz Ferenc

A
SZABADSÁGHARC ZALAI HONVÉDÉI
1848-1849

Rostás István
19 éves, földm.
(szül.: Óbornak) Simon József Szabó Ferenc
19 éves, földm. Szita György Tóth Ferenc
19 éves, földm. Tóth Péter
földm., közv., 119. honv. zlj.

A gazdasági fellendülés okozója a XIX. század második felében az út és vasútépítésnek, a közlekedés fejlődésének volt köszönhető. Mutatja a fejlődést, hogy 1867 (a kiegyezés éve) és 1910 között a lakóházak száma megduplázódott. Ebben az időszakban a falu közelében 400 holdnyi erdőt irtottak ki, aminek következtében a határ felét szántóföldi művelés alá vették, míg egynegyede erdő maradt. A legjobb minőségi földterületet a Batthyány-család birtokolta, 1890 után 1200 holdat, melyből 715 kh. szántót és 456 kh. hold erdőterületet. A juhállomány több mint 1000
25

állatot számlált. 1910-ben hatalmas tűz pusztított. A község keleti sorának pajtái az utca teljes hoszában leégtek.
Mint már említettük, az 1900-as évektől lassan bár, de csökkent a
földművelő lakosság száma. A városban különböző gyárakban, vasúton
és a távirdánál (9 család) dolgoztak.
1962-ben még 996 lakó
1970-ben 832 lakó
"Az elfogyás a 80-as évek közepén állt meg, s a lakosság számának lassú emelkedése napjainkig tart.



Az I. világháború során különböző frontokon sokan harcoltak és haltak meg a csatatereken:


A
1014-101?
SOR.0MS KOZSGQ &#8226; DOSIhALOTTAI*
VASTAGH cyőRcy
KANTOkTANITrt
BALÁZS ISTVÁN
CSF.Pftr.CI ANDRÁS
CSORDÁS ANDRÁS
CSORDÁS ISTVÁN
CSORDÁS 3AN0S
OOLf.CZ O\'ORCy
HERMÁN ISTVÁN
&#166;a KF-I.F. ISTVÁN ,&#171;;,
* Kl.Li; JÓZSEF **
KLEIN ISTVÁN
K.0VACS ISTVÁN
K.URUCZ ISTVÁN
LÁNC ANDRÁS
MIHACZI 3ANOS
MOLNÁR ISTVÁN
I\'ITO ISTVÁN
f\'ITÓ 3AN0S
SZUKt kt. S IS I VAN
SZAUO i ; VAN

26

A háborút követő zűrzavaros események, évtizedek (forradalom, Horthy-rendszer, német megszállás) a község józan, becsületes, munkaszerető népét még inkább a mindennapi kenyér megteremtésére és megóvására késztették. Ezért tudta a legnehezebb időszakban, a II. világháború vérzivataros éveiben is megőrizni Emberségét.

Emlékmű a 11. világháború áldozatainak
Jellemző a malomipar kialakulása, fejlődése a község életében, mint már említettük, hogy egy vagy két malom (valószínű egyik vízimalom) segített a gabona őrlésében, tárolásában már a török időktől.
ABálits-féle malom (a mai István vendégfogadó helyén) 1911-1912 -ben épült. Előtte egy kis daráló épület állt a helyén.
Bálits Károly visszaemlékezéseiből:
A család, Bálitsék felföldről költöztek ide, Bezdánból, Nagymamám nevén üzemelt először a malom. A működéséről gyerekkoromban azt hallottam, hogy nagypapám Bálits Károly jól vezette az üzemet, fénykép is bizonyítja; 6 dolgozó segítségével. Az 1929-es év azonban szerencsétlenséget hozott a vállalatra; a gazdasági válságon kívül egy vélet-
27

len is közrejátszott. Eltört a malom egyik értékes gépi szerkezete. Még
tíz évig üzemelt, aztán 1939-ben eladták nagyszüleim. i
A papa egyik emlékezetes tettéről meg kell emlékeznünk!
Ő alakította újjá Sormáson a Tűzoltó Egyletet az 1910-es években.
A fénykép nagyszüleimet ábrázolja.




Bálits Károlyné szül: Sipos Franciska Bezdán 1869. nov. 13. Meghalt 1951. május
és
Scheibelhoffer Ervin (1934 nyarán)

Bálits Károly és Sipos Franciska
esküvői kép fénykép 1888. január 31. (Kedden délután)
1909-ben költöztek Sormásra és építették a malmot.



28

A malom dolgozói 1934.

A rövid alig két évtizedes (1920-1938) békésebb időszak kedvezően hatott az ipar fejlődésére: Kanizsa környékének bekapcsolás a város forgalmába, gazdasági vérkeringésébe, régi vágya volt a polgárságnak. Az első ilyen vállalkozás Unger Ullman Elek és Pintér Sándor nevéhez fűződik Nagykanizsa Vidéki Autóbusz Vállalat név alatt, amelynek első járata egy 22 személyes autóbusszal Nagykanizsa-Letenye viszonylatában közlekedett az 1920-as évek elejétől. Ez a letenyei autóbusz 1927-ben egy esztendei forgalmában 4596 utast, 2520 kg postacsomagot, 8740 kg utaspoggyászt szállított. A Sormáson áthaladó járat tehát jelentős forgalmat bonyolított le.(n>
"A mi buszunk reggel 1/2 8-kor indult. Én úgy emlékszem, hogy Unger-Tóth és Teutsch Gusztáv voltak a tulajdonosok. Letenyéről érkezett a járat és délután 2 órakor indult Kanizsáról vissza. Fischer úr volt a sofőr és Boros nevű úr a kalauz. Ez az egyetlen járat volt akkor. Egyébként a faluból a közlekedés gyalog, lófogattal vagy teheneskocsival történt. Egy személygépkocsival a malombérlő, kerékpárral 3 család rendelkezett...
(Varga Ferenc tanár úr visszaemlékezéseiből, 1930-as évekből...)
29

ISKOLA. MŰVELŐDÉS. EGYHÁZ













30

Az első adatokat az iskoláról 1830-ból olvashatjuk, mely szerint a tanító a fiúk (!) tanításáért fejenként negyedévre 15 krajcárt, télre egy kocsi fát, természetben gabonát, a zsellérektől pénzt kapott. A tanító nevét, lakhelyét nem ismerjük, de annyit tudunk róla, hogy magyarul, németül és latinul is kitűnően beszélt.
1848. augusztus 23-án keltezett kimutatásban, mely a tanítók jövedelméről szól, megtudjuk, hogy ekkor Sormáson: 860 lélek volt a falu lakóinak a száma - katolikus vallásúak - az iskolaépület helyben található, rossz állapotban - 40 fiú és 40 leány, összesen 80 tanulóval. Farkas Józsefnek hívják a tanítót, 37 éves, magyar - nem végzett tanítóképzőt - az iskolához 1/2 hold föld tartozik, 1 forint 33 krajcár, 24 kg gabona a gyerekek létszáma utáni jövedelme (egy gyermekhez számítva), 2 akó bort is kap, ezt mind a hívek adják, tankönyvekkel nincsenek ellátva a gyerekek, - és magyar nyelven folyik a tanítás. A kimutatást a helybéli lelkész és a kerületi esperes, valamint 5 esküdt írta alá, hitelességét bizonyítva.
A régi iskolaépületről az első írásos emlék 1855-ben keltezett.
"A mai iskola helyén egy kis - akkor már öreg épület állt. Az én gyer-mekkkoromban (1931 és 1937 között), amikor én kisdiákként itt tanultam már annyira elaggott, hogy a tartó mestergerendák fejünk felett megroggyantak. Egy nagyteremben tanultunk együtt, mind a hat osztály, közel 150 tanuló."
(Varga Ferenc emlékezéséből)
A Zala megyei iskolai statisztikában legközelebb Eszteregnyén 1777-ben valamint Rigyácon szintén 1777 - működött már iskola, az utóbbiban Lőrinc György volt a tanító. Ezért feltételezhetjük, hogy a XVIII. század második felében Sormáson is lehetett hajléka már a tudománynak.
Az 1868-as népoktatási törvény kimondta a kötelező iskoláztatást 6 éves kortól 12 éves korig. A törvényt nem tudták betartani, hiszen 1869-ben Magyarországon a tankötelesek átlagosan 49,85 százaléka, Zala megyében csak 48,26 százaléka járt iskolába. Ezzel megyénk az ország megyéi között a 29. helyet foglalta el a rangsorban.
A tanítók iskolán kívüli tevékenységéhez tartozott a kántorizálás, népművelés, - néhol a harangozás is. Olvasóköröket, dalárdát vezettek,
31

színjátszó előadásokat rendeztek. Szabad idejükben méhészettel és selyemhernyó tenyésztéssel is foglalkoztak.
Az 1910-es összeírásban olvashatunk arról, hogy a Nagykanizsai Járásban Sormáson: 1 községi iskola működött- 1 tanítóval.(11>

Iskola
Jelleg
Tanítók szama
VI.
Nagykanizsai járás

Alsórajk
községi
1
Bajcsa
községi
1
Balatonmagyaród
római katolikus
2
Csapi
községi
1
Eszteregnye
községi
1
Fityeház
községi
1
Fűzvölgy
községi
1
Galambok
római katolikus
2
Galambok
református
1
Garabonc
római katolikus
1
Gelse
községi
3
Gelsesziget
községi
1
Homokkomárom
római katolikus
1
Hosszúvölgy
községi
1
Kacorlak
községi
1
Kilimán
községi
1
Kiskomárom
római katolikus
2
Komárváros
római katolikus
2
Légrád (Legrad)
római katolikus
4
Légrád (Legrad)
evangélikus
1
Magyarszentmiklós
községi
1
Magyarszerdahely
községi
2
Murakeresztúr
római katolikus
2
Murakeresztúr
római katolikus
2
Nagybakónak
községi
2
Nagyrécse
községi
3
Pölöskefő
községi
1
Rigyác
római katolikus
1
32

Iskola

Jelleg

Tanítók száma



Sormás
Szepetnek
Szepetnek
Újudvar
Zalakaros
Zalamerenye
Zalaszentbalázs
Zalaszentjakab
Zalaújlak

VI. Nagykanizsai járás
községi
római katolikus evangélikus községi
római katolikus római katolikus községi
római katolikus római katolikus

1
3 1 1 1 1 2 1 1



Egyébként a tanítók (akiket az iskolai dokumentumok alapján megismertünk) névsora a következő. A névsor nem teljes.
1848-ban
1871-ben
1886-ban
1911-ben
1920-as, 30-as években
1950-es években
1954-1960-ig
1960-1972
1972-től 1994-ig 1995-1999-ig
1999-től

Farkas József (Szepetneken)
Boór József
Andess Károly
Vastag György
Kovács Ferenc
Vajda Lajos
Kaczeus Antal
Kövesi György
Kövesi Györgyné
Németh Ferenc
Németh Ferencné
Fuksz István igazgató
Horváth János
Fuksz Istvánná
Szentes Karolina
Csáki Andrásné
Nitt Ferencné
Lenner Lászlóné igazgató
Dobriné Péterfai Ildikó
Szabó Kinga
Csáki Andrásné

33

A műveltség fejlesztésében elért eredményeket mutatja, hogy 1870-ben 553 analfabéta volt a községben, ugyanakkor 112 fő tudott írni-olvasni. De 1910-ben már 670-re emelkedett az írástudók száma.
1929-ben még egy tanteremben 6 osztály tanult teljesen osztatlanul még mindig csak egy tanítóval. De a 30-as években már a falu lakosságának nagyobbik fele, 752 fő írt-olvasott, s az iskolában már két tanító tanította a diákokat.02\'Az 1960-as években az iskolai tanulólétszám lehetővé tette, hogy felső tagozatos (5-8. osztály) tanulhasson az iskolában rövid ideig.
A község lakói magyarok, katolikus vallásúak. Az első kis kápolnát 1716-ban építették (téglából) - a mai templom szentélyének helyén állt. A kápolna körüli temetőben már az 1500-as évek közepétől ide temetkeztek, - 1750-ben kerítették be. A sormási fiókegyház 1718-tól a Szepetneki Anyaegyház filiája és a Szombathelyi Püspökséghez tartozott.
A templom 1752-1753-ban épült (téglából), Szent Rókus tiszteletére. Ekkor már a második legnagyobb filiája volt az anyaegyháznak Eszte-regnye után. 1744-ben 10 keresztelés, 5 temetés történt, 1770-ben 83 család élt Sormáson, 487 lelket számoltak.
A Szombathelyi Püspökség levéltárában és könyvtárában tettem látogatást, több értékes adatot, emléket találtam itt, - bár néhol az 1932 évi leltár adataibői: ismétlések is előfordulnak az adatok közlése közben.
A templom 1753-ban épült. 1906-ban új tornyot emeletek-más források szerint 1918-ban!
1918-ban a templomot külsőleg kijavították, összesen 81200 Pengő értékben.
A templomot körülvevő 1 hold 224 négyszögöl területet a sormási katolikus birtokíven így jelzik: "A templom körül terjedő belsőség temetkezés céljaira szolgál. Gondozása a község kötelessége. Jövedelme felett a község gondoskodik. Értéke 2090 Pengő. A birtokíven Fábián plébános aláírása található, - és 1932. április 20-án keltezett."
1906-ból (771-374-415/6-2657 2580/900 szám alatt) több levelet olvashatunk, melyben Berkovics József szepetneki plébános megköszöni a szombathelyi püspöknek a templom építéséhez való hozzájárulásokat, s még 6000 korona segélyt kér, hogy abból fizetési kötelezettségeinknek eleget tehessenek: "Szegény híveim törekvését, hogy áldozatkézséggel
34

Ti
MII
IÍMATI
m^
snvs

1

"


, a-;
93 a
r!

Úl 11
NS1S
1 i





-_


községünkben templomot építsenek Ön nagymérvű segéllyel támogatni méltóztatott. Ezért mondok a magam részéről köszönetet kegyességéért. Azt is megtudjuk e levelek egyikéből, hogy a templom építője egy bizonyos Romandini Román építőmester volt, kinek munkáját hosszú időn át nem tudta kifizetni az egyházközség.
Különböző források (melyeket megerősíteni, pontosítani nem tudtunk) arról szólnak, hogy a templom belsőjét 1924 vagy 1925-ben restaurálták.
Érdekesség még - visszatérve a leltár lapokhoz -, hogy a szepetneki római katolikus plébánia ke-gyességi alapítványából Sormás községben adakoztak, emeltek a hívők: 15. Keresztet a község közepén 550 P; 16. Temetői keresztet 550 P.
Schematismusok (papi névsorok, névtárak) adataiban is érdekes adatokra leltünk Sormásról.<13)
1815-ben Szepetnek filiaja - 1/4 óra járás az anyaegyháztól - plébános id. Kovács József - kegyúr Batthyány Fülöp.
607 fő katolikus - 6 fő izraelita
1820-ban 609 katolikus - 1 evangélikus - 5 izraelita
1826-ban 638 katolikus - 1 evangélikus - 7 izraelita
1830-ban 760 katolikus - 1 evangélikus
A parókiát Szepetneken 1710 ben építették. Beszélt nyelv a magyar, horvát és a német. Plébános Korbacsics Ferenc. 854 katolikus, 2 evangélikus.
1848-ban 865 katolikus - 75 diák!
Az 1854-es összeírást a filiáról a hasonlítás kedvéért pontosan leírtuk.

Község:
Katolikus: Evangélikus:
Izraelita:
Diák:
Bajcsa
315


Bánfa
11


Eszteregnye
1052
7
50
Fityeháza
865
9
47
Sormás
879

70(!)
Szepetnek
1117 (1848-as adat) 579
5
65
Rigyác
580

25
35

Megtudtuk még a névtárakból, hogy az anyakönyveket az egyházi kerületben 1711 óta vezetik, a kegyúr pedig az 1870-es években gr. Batthyány Gusztáv volt. Sormás község legnagyobb lélekszámát a XIX. században, 1876-ban érte el, 936 fővel!
Az 1778-ban végzett egyházi látogatás jegyzőkönyvéből idézünk. (Latin szövegből fordítva.)
"Én a főméltóságú Batthyány Ádám herceg kegyúri joga alá tartozó leányegyház az anyaegyháztól 2 gradus távolságra van. Gyónásra képes katolikus lélek van (10-12 évtől) 357, nem képes 150. Együttesen 507."
A leányegyház állapota
A templomot 26 évvel ezelőtt tartós anyagból építették, bolthajtással ellátva, és tetőfedő cseréppel lefedve. Körülbelül 200 személy befogadására alkalmas, felszentelve nincs, - de meg van áldva és Szent Rókus tiszteletére nevezték el.
A kegyuraság költségeit a helység közössége szolgáltatja. Van benne két oltár. A fő oltár Szent Rókus tiszteletére szentelt, hordozható oltár, jó állapotban van. A mellékoltár bal oldalon Szent Flórián tiszteletére. Nem hordozható, az odaülő dísz hiányzik, az említett közösség kiadásaiból építették.
Kápolnája, imaterme, sekrestyéje nincs. Fából készült a karzat, orgona nélkül. A torony és a harang hiányzik, de van a faluban egy körülbelül 80 fontos harang felfüggesztve és felszentelve.
Létezik temetőkert az egyház kerítésén belül és a házak során kívül, de feszületből jelenleg megfosztva.
A közeli jövőben azonban a feszületet felállítja a helyi közösség, megőrzi, tölgyfával lesz körülvéve és megáldva...
Az egyház felszerelése szegényes, - csak egy-két adattal bizonyítunk:
- misemondó ruha 5 db (1 temetési)
- abrosz, oltárterítő 4 db
- evangéliumos könyv 1 db
- misekönyv 1 db
36

Az egyház vagyona és jövedelmei
Ingatlan vagyona és holt tőkéje nincs. Készpénzben 12 forint az egy-házfinál. A pénztárládát is Ő őrzi, 2 kulccsal, az egyik a plébános úrnál. A fejadagokat a főpapi előírásoknak megfelelően a diaconus úr által az uradalmi tisztviselővel együtt szedik be.
Az egyház kiadásai
Az egyház vagyona sem elidegenítve, sem adósságra felhasználva nincs. A tisztelendő tartozás terhe a helység közösségére hárul. A viaszgyertyákért és más szükségletekre évente kb. 3 forintot adnak ki. A pap ostyáját, borát a közösségtől kapja. Kegyes alapítvány, szentek ereklyéje, búcsú nincs semmilyen.
Az egyház dolgairól és segítőiről
Az egyház szolgája, Pálffy György egyházfi, neki kötelessége az egyház szolgálatára lenni, bérként az egyháztól semmit nem kap. Teljesített egyházi szolgáltatásai és más közreműködései a plébános által viszo-noztatnak, és a közösségi munkáktól mentesül.
A pap vagyona és jövedelme
A papnak ebben a leányegyházban sem háza, sem szántóföldje, sem rétje, sem erdeje nicsen.
Más javadalmakról
Járandóság sem készpénzben sem gabonában nincsen. A ház utáni tartozásként (házanként) egy évre 1 mérő búzát (egész telkes gazdának) 1/2 mérőt (a féltelkes gazdának).
Készpénzben: a háziak megáldásakor 6 krajcárt, a ház nélküli családos zselléreknek 12 (!) krajcárt kell fizetni.
Az egyháznak járó un. 16 rész adót nem fizetnek, de természetben pl. 6 kéve zabot, 3 kéve árpát
A pap stólapénze, összes szolgáltatásáért (keresztelés, esketés, kihir-
37

detés, temetés, hivatalos iratok kitöltése, házak megáldása) 4 forint 84 krajcár.
Tanító Szepetneken: ugyanaz mint az egyháznál, háza, rétje, erdeje, szántóföldje nincs. De az egész telkes gazdától kap 1/2 mérő búzát, 1/2 mérő lisztet, a féltelkes gazdától ennek a felét.
Odor Imre plébános úrral szepetneki otthonában beszélgettünk. Az eddig gyűjtött írásos emlékeket, értékes adatokkal egészítette ki.
A mai templom helyén egy kis kápolna állt, fából építve. A sormási templom műemlék jellegű, késő barokk stílusban épült fel 1752-1753-ban, torony nélkül.
Az I. világháború végéig (1918) a faluban, az iskolával szemben a harangláb alatt nyertek elhelyezést. Végső formáját a templom 1902-1903-ban kapta meg, a torony megépítésével. A templom belső díszítését, falának, képeinek festését Závori Zoltán iparművész-tanár festette, ki a Szombathelyi Püspökséghez tartozó több templom festője, díszítője volt.
Az eredeti szószéket Lorenzh Antal készítette, de 1980-ban a liturgiái hely bővítése miatt kikerült helyéről. A liturgiái tér berendezését Rácz Gábor budapesti iparművész tervezte. Az orgonát 1896-ban Országh Sándor cége építette, 5 változatú pedálos hangszer. Hasonlót találhatunk a rigyáci és az eszteregnyei tamplomban is. A színes ablakok készítője Mohai Antal volt. Az ablakok négy magyar szentet - Lászlót, Gellértet, Erzsébet, Margitot és a magyar szent családot ábrázolnak. A freskók az irgalmas szeretet megnyilvánulásait mutatják be. A művészi faszobrok a fő oltár mellett Szent György, Szent István, Szent Flórián tiszteletére készültek, a többi gipszből készült: Szent József, Júzus szíve, Szent Rita, Szent László, Szent Imre, a magyarok Nagyasszonya, Lourdi Mária. A szobrok egy-egy család ajándékaként készültek.
Ugyanígy a kegyes alapítványokhoz tartozó út mentén felállított kő-keresztek is a családok adományai az egyháznak. (Talán 25-30 körül lehet a kőkeresztek száma).
1827-ben emelték a hid melletti keresztet.
1883. augusztus 3-án a temető bejáratánál levő keresztet.
1913-ban a Sormás-Nagykanizsa, 7-es út melletti kőkeresztet (a Miháczi-család adományaként).
Az egyházközség 171 l-ben alakult, Juranics Márton volt az első plébánosa. Szepetnek (anyaközség), Sormás, Rigyác, Bánfa, Eszteregnye,
38

Gyótapuszta, Fityeház, Bajcsa tartoztak tartozott hozzá. Ismerjük még különböző írásos emlékekből Berkovits József plébános (1920-as évek) Fábián Gábor plébános (1930-as évek) és Mészáros Ferenc plébános (1940-es évek), Pungor László nevét.
Szent Rókus, a község védőszentje 1345 körül született Franciaországban. 31 éves korában 1376-ban halt meg. Négy dolgot tartott fontosnak életében, s végrendeletében ezt megjelölte. Szolgálni Krisztusnak, a szegények, elesettek gyámolítása, vagyonát nemes célra használja fel, valamint otthont adjon a hajléktalanoknak.
Tizenöt éves korában - miután édesanyját elvesztette - elkezdte áldozatos munkáját. Felkereste otthonukban a szegényeket, betegeket s ellátta őket a szükséges javakkal. Az özvegyeket, árvákat vigasztalta, férjet keresett a szegény leányzóknak, - s ily módon vagyonát közöttük felosztotta.
Ezután elhagyta szülőföldjét, vándorútja során felkereste a kereszténység zarándokhelyeit. A hosszú vándorlás után Rómába érkezett. Az egyik bíborost súlyos betegségéből meggyógyította. A gyógyult főpap a homlokára rajzolt keresztet egész életében hordta tovább, - mint élő jelét Rókus gyógyításának. A pápától gyógyító tevékenységéért teljes búcsút nyert. A piacenzai kórházban hosszú hónapokat töltött, sok beteget meggyógyított. Egyik éjszaka angyali szót hallott álmában: "Rókus kelj fel, mert a pestis most benned van! Keress gyógyulást!" Őt, aki annyi jót tett, kiűzték a városból, nehogy megkapják a járványt. Erdőben élve, egyik imádsága után, tó fakadt fekvőhelye közelében, - így olthatta szomját. Egy közeli gazda vadászkutyája vitt a család asztaláról néki ennivalót. A derék, istenfélő gazda Rókus mellé szegődött, pedig a beteg vándor kérte, hogy távozzon tőle messzire. "Segíteni akarok Neked, nem akarlak többé magadra hagyni." Sok ismerőse ijesztgette, gúnyolta ezért. Akik ezt tették, mind megkapták a halálos kórt. De Rókus megjövendölte, - ha nem megy innen azonnal messzire, ő is meghal. így is történt. Egyetlen jóbarátját így vesztette el.
Hamarosan újra angyali szót hallott: "Rókus meggyógyultál, azonnal indulj haza, szülőföldedre!" A hazafelé vezető úton, háború pusztította vidéken elfogták a katonák, és börtönbe vetették. Öt év telt el a fogságban, amikor az egyik börtönőr csodálatos fényt látott ki-
39

áradni Rókus börtönéből. Azt is látta, hogy a rab térdenállva imádkozik. Megérezte, hogy közeledik a végórája. Három napra rá meghalt, - környezetében mindenki tudta, hogy Ő az Isten jóbarátja volt...
Emlékére 1477-től egymás után alapították meg Európában a Szent Rókus Társaságot betegápolás céljából, főleg járványok idején. 1796-tól Budapesten is az Ő nevével működik a járvány kórház. Ábrázolása: vándor, zarándok ruhában, alsó combján sebbel, melyre rámutat. Kutyával is ábrázolják. Zala megyében többek között Tótszentmártonban, Homokkomáromban, Egervár templomában is láthatjuk szobrát.<13)
40

NÉPRAJZ
Népviselet. Lakhely. Népszokások. Lakodalmi köszöntők






L

41

A paraszti viseletet, melyet a 70-80 évesek valamikor az 1920-as, 30-as években még ismertek, használtak napjainkra szinte már teljesen a múltté. Csak megkopott fényképeken láthatók, esetleg a szekrények legeldugottabb polcain lelhetünk egy-egy jellemző ruhadarabra.
A sormási népviselet nagyon hasonlított a kiskanizsaiak öltözékére. A nők öt-hat szélből varrt, sűrűn ráncba szedett, csaknem bokáig érő szoknyát hordtak, két alsószoknyával. A szoknyához régebben vászoninget, később alakra szabott, elől gombolódó fehér vagy tarka réklit viseltek. A vászoninghez lyukhimzéssel díszített vagy horgolt szélű fehár váll, fej és kézbe való kendő illett, míg a réklihez már színes kasmír vagy szövetkendő. A menyecskék piros, a szélén rózsás kasmirkendőből formált fejkötőt viseltek (pártát). Ahogy idősödött az asszony, úgy cserélte sötétebb tónusúra. Ha városba indult, vagy selyemruha ment az alkalomhoz illő bársony, delin .vagy karton kendőt kötött... A férfiak egyik érdekes, szép viselete a cifraszűr volt, mely a múlt század 70-es éveiban ment ki a divatból. Az első világháborúig a férfiak négyszeles, sűrűn ráncbaszedett, alján rojtozott fehér vászonga-tyához, az egyenes szabású vászoninggel... A fehér inghez és gatyához mindenütt fekete posztó, fényes gombos mellény viseltek. A kordbársony öltöny a századforduló éveiben kezdett elterjedni a fiatalok között. Bricsesznadrágból, a fa-gombos mellényből és zakóból állt. Hozzá fekete lakkozású csizmát, fekete vagy sötétzöld bársonykalapot viseltek.
Az idősebbek még viselik
A viselettel együtt érdemes felidézni elődeink otthonát. Általában a zsuppos
42

I

parasztházak külső és belső szerkezete, formája, formája Dél-Zalában kevés eltérést mutatott.
Dél-Zala falvaira a szalagtelkes utcák jellemzőek. A többnyire keskeny, hosszú telkek húzódnak az út mindkét oldalán, mint a fésűk fogai. A régi házakon is láthatjuk, hogy végoromfallal és két ablakkal néz az utcára. Az udvar végén a telket gyakran keresztbe pajta és istálló zárja le, amely mögött a szérűs és a külső kert következik. Sormás külső képét meghatározza, hogy a templom a falu legmagasabb pontján épült, s temető veszi körül. (Cintórium).
A házak többsége eleinte fa közé döngölt vályogból pelyvás, köves agyagkőből (borona fal) épült. Az utcára nézett a szoba, azt követte a füstöskonyha, majd a kamra. A helyiségekbe csak az udvarról lehetett belépni, a lakókat egy kis folyosó, pitvar védte az időjárás viszonttag-ságaitól. A tetőszerkezetet faragott oszlopok tartották.
Az 1860-as évektől egyre inkább tért hódítottak a kéményes téglaházak. Az építőanyag változása új díszítőelemeket hozott magával. Az oromfalat - főleg a padlástér előtti háromszögű teret - gazdagon díszítették, vakolatpárkánnyal, vallásos jelképekkel, évszámmal és monogrammal látták el.(14)





Képek a község mai
arculatából,
életéből.


43


44

i

"Szüret után kocsival jöttünk haza, vidám nótaszóval. Amikor beértünk a faluba, ezt énekeltük: "Eltörött a kis szék lába, beértünk a Kis Kákába. \'\' A kocsisok a lovak közé vágtak, hogy elkerüljék az előtte robogó lovaskocsit; a por a szemünkbe ne vágódjon. így peckeskedtek egymással...
Egyébként a szüreten kora reggel kiadós reggeli várt az emberekre: pálinkával, likőrrel kezdődött a kínálat. Ebédre legtöbbször gulyásleves (kakashúsból), majd finom diós-mákos metélt került az asztalra. Vacsorára különböző szalámikat ettünk házikenyéren. Közben egész nap munka közben szólt a nóta. Nótaszótól volt hangos a határ. A szomszédok odarikkantottak egymásnak egy-egy vidám, gúnyos-humoros rig-must. A gyerekek ebéd után diót, gesztenyét szedtek. A gesztenyesütésre is jutott idő estefelé. A pihenés perceiben finom sült gesztenyét eszegettünk.
így emlékezett Gaál Istvánná 68 éves Kossuth u. 86. sz- alatti lakos a régi szüretekre a homokkomári szőlőhegyen.
45

46

THURY GYÖRGY MÚZEUM NAGYKANIZSA Gyűjtőnapló - 1951
Kovács Ferenc sormási lakos 1877-től írott kéziratos könyvéből
Tartalma: Lakodalmas köszöntők, Verbuválás, dalok.
Gyűjtő: Hulesch Béláné, Kerecsényi Edit mb. múzeumvezető.

Erdő mező megtermi a virágott, Páros galamb csókái éli világát Csókolj teis gyönyörű szép kedvesem; Rabságomat könyeb szivei viselem, Zöld erdőben Kakuk madár kakukol Fája lelkem benne lakik a pokol, Pokol elén nincsen egyéb orvoság Csaka fényes ragyogó szép menyország Kakuk madár kakukold el énekem Medig tart még bubánatos eletem egyet ketőt hakakukolsz pihenj meg Vagy ne is szól hogy az Isten áldjod meg Tiszaprtján rózsa bokor virágzik Köszepiben fulemile tanyázik Füle mile azt dalolja az ágon Követlek én egyetlen egy virágom Hapedig nincs ha sehol setalálok Megátkozom ezt az egész világot Adig járok hegyen völgyön Lúgoson Mig az halál nem könyörül szivemen.
1883. Kováts Ferencz
Sormáson Ápril hó 12-én 1883.
Nem jó mindig a fonóba eljárni A lányokai otan mindig cziczázni Énis jártam adig adig cziczáztam. Fogol vagyok magamra nem vigyáztam

48

n
A rózsafa hulatja a virágát /temetek/ Temetik a falu legszeb Leányát Sir a harang sira a dalos madárka Még a napis gyászruhát vet magára
ffl
Eget földet elfoglalt egy bubánat Fufa virág siratja a babámat Csak egyedül ennem tudom siratni Hej árva szivem nem akar meghasadni
nn
Jaj Istenem édes anyám teremtőm Mért vetedel az én kedves szeretőm Mint hiába konyorogtam elveted Szárnyas angyal letbelőle meleted.
Miháczi Ferencz Sormási Lakos
Szép Mariska meg csaltad az esküdet Kirit sordogál kint búsul akedvesed Ki-ki halik a sarkantyúk pengése Hoszu sóhaj vegyül avig zenébe. Ismert háznál az ablakon benézet -Vigan voltak tánczoltak a legények Ott tánczolt a felu Legszeb Leánya Férjhez ment a büszke biró Leánya

Kovács Ferencz
Ismert háznál az ablakon benézett Vigan voltak tánczoltak a legények Ot tánczolt a falu legszeb virága Férjhez ment a büszkebiró leánya.
Szittya dali
1 ső Szittya vitézek a harcz riadalma ne reteg-tessen benneteket, a magyarok hatalmas Istene hadkozik ügyetekért ővezérel benneteket. Párduczos ősei s hősseitek tüze lobbancsa fel lelketeket honotokért nemesi jusotokért ne kémeljitek, ontani hazafi vereteket. Majd ezer vitéz borustyám ko-szoruzza fejeteket Briliántal örökiti hunia nagy neveteket Száz ivadék száz maradék magasztalja halhatatlan tetetekett.
2. Rajta tehát fokon és buzogányai övedzétek fel markotokat Riada tárogató harsoga trombitaszó Pödörjé-tek meg torzomborz bajszotokat Hogy ravasz elenetek cseleit tönkre zúza bajnok hős kezetek. A csata vérmezején Versengés ezeréin diadalmat üljön merész táborotok Menydörögve és Dörögve Roncson ezredetek ezer sebet ezer halált Oszon Vitéz fegyveretek Durogatva Csatogatva seregeit kaszabolja Ezredetek.

49

50

fris
1 ső Hul a zápor vetegedve kinek volna
kint most Kedve ben ülök a házba Zárva Csak magamban mind az árva
2 Kün nis benis nyomoruság mit sem
ér e csuhya világ mindenüt csak.
but találok akár merre kelekjárok
1 ső Borús az ég meggyűltek a felegek
a viharban menedéket hol lelek se országom Se világom nincs nekem In-ágyI nagy a Világ nincs benne egy kis helyem
2. Apám Anyám sirjogba rég letetem
akkor borult be először szép/egem ,
jaj de szörnyű keservesen siratam &#166;<
Sírásomra sirt a föld siallatam
27 Dali
Tarka madár.
1 ső Tarkla madár nem fütyörész az ágon, sárga piros levél zörög a fákon in nen onnan lehűl a fák levele bár csak en is harcsakén is le hulhat-nekövele.
2. Holtam után vajon mi lesz. belőlem vat fa leni szeretnék, az Erdőben Ott lene az én számomra jó tanya egész világ egész világ engemet nembántana

fris.
1-ső Sir a madár sir a száraz ágon
deegyedül vagyok a világon Oszszi szelő lengeti a fákat fájó szivem megtöri a bánat.-
2.-ik Harmat Csilog az ég kék szemében forró konyü Reszked az enyim ben dár lesz aból a Völgy hűvös ölésn! még e metől elvesza zöld remény.
Vége
Esteledik
Esteledik szól a gulya kolomja a gulásnak ölében a galambja Bandi bojtár leskelődnek utánad Tereld vissza a tilosbó csordádat.
Nem halik már a gúlának kolompja Bandinak még ölében a galambja. Nem bánja ha elvesz is gulyája csak ölében lehessen a babája
Azért hogy én gulásbojtár vagyok is azért hogy tán fürtös gubát hordok is megelégszem azén magam sorsával Nem cserélnék az árgyelus királyai
Ugyis volt már az eszembe olyjasmi Hogy én volnék az árgyelus Királyfi Túró süveg fejem és a korona Galambom meg a szép tündér Ilona

51

52

Derék legény vagy te ékes termetedre Fűzfa kard illene látom a kezedbeú zöld lapuból csinált süveg a fejedbe derégen kereslek még most jutsz eszembe.
Kilentz puszta falut akárki eljárhat mig ilyen löts lábú nyalka fitzkót láthat jaj lesz a libának ha elibe akad mert a pennájával a nyaka szétszakad.
Vagy nyerek, vagy vesztek szerentsét próbálok még egy derék vitézt közzénk verboválok deha kezet nem ád ugyan mit csinálok haragomban bizony majd csalánytkaszálok
Magam is mig konnyü voltam a hátára ugrottam a lónak friss majom módjára de már ugy megülök akár mely paripán valamint -ál tövén a kinyilt tulipán
itt letérdepelnek
Becsületes ifjak kik kezet adtatok, mindennek ez házban hiven szolgáljatok nékem kiváltképen szavam fogadjátok a hitnek formáját eképpen mondjátok
Az erdőbe, a mezőbe, valamennyi makk,
ugyan anyi tölgyfa, a szarkába a tarkába,
valamenyi fehér tolla, ugyan anyi fekete, egy
kerek erdő, abba a kerék erdőbe egy nagyfa,
egy nagy madár, az a madár olyan madár hogy
csakugyan az a madár ássa ki
a szemetek világát ha ezen főkáplámak szavát nem fogadjátok
aljatok fel

Becsületes ifjak nitsen egyéb hátra készen van a verbunk induljatok tántzra azért minden legény vigyázzon magára engedelmes legyen hiv szolgalatjára
Vége
Verboválás
Bölcs Jupiter ki a földet igazgatod, az ég abroncsait föl s alá forgatod, mi az akaratom előre tudhatod, min igyekezem most azt is sejditheted.
Kiszállt egy uj kiráky hartznak mezejére, villog az kard kéne a végére, segély meg Jupiter légy dolgom vezére, száljon áldás tőlled mindnyájunk fejére
Egy újságot mondok szép ifjak halljátok, uj királytok támadt jól meg gondoljátok, nintsen katonája a mint láthatjátok, ennek keze alá magatok adjátok.
Csapj fel hát te öcsém add be a kezedet, jó katona lészesz látom személyedet, ne gondolkozz soká netörd a fejedet, meg rakom lenungal mindjárt a szebedet.
Van már egy regrutám indulhatok tántzra, nem szedem homlokom, mint a gatyát rátzra, ki álhatók evvel mindenkor a sántzra. legyünk vigan pajtás mig tesznek a lántzra.

54

Van már két regrutám örülök szivembe, én fő káplár vagyok ugy nézz a szemembe Szeretném ha te is esnél a kezembe, ugorj pajtás egyet álj be a seregembe.
Hát te ötsém talán feleséged szánod, azért nem adsz kezet de hidd el megbánod, Csapj fel azért pajtás ha van bátorságod, vagy mond el szaporán mi a kivánságod,
Lásd é, pajtás mily jó és szép vitéznek lenni jöjj te is katonának ha nemtudsz mit enni meg tudjátok ám itten a farod is kenni légy hűséges nem fog semmi bajod lenni
Derék legény vagy te látom elég nagy vagy olyan nagy afejed mint egy jó kerék agy azért mig hordónkba a csap belé nem fagy adj kezet ha akarsz köztünk lenni hadnagy
Tanult legény vagy te az át sem ismered jó erővel is birsz hallottam a hired verebek árnyékát mind a földhöz vered kerekedj a tántzra az lészen a béred
Derék legény vagy te látom ma nem ettél kisem gondolhatom vajon hol születtél talán napkeleten valahol termettél mert szeretsen szinbe nagyon bőv részt vettél.

Mikor a menyasszon házához mének. Az násznagyur köszönt eképen.
1-ső Szerencsés Jó estét házi gazda urnák.
Végére jutotunk im hosszú utunknak
Alázattal. Kérjük. A jelenvalókat.
Hogy ha meg hallgatnak, jelen szavainkat. 2. Ami kiss seregünk mely odakünn. vagyon.
A hosszú utalatt elfáradott. nagyon.
Fogadják szívesen vidám hajlékukba.
Részeltesek őket szép mulatságukba.
Vége
Násznagy.okra
1 .-ső Násznagy urakat is az Isten Éltese. Legyenek e Földön Friss Jó egéségbe. Száljon Isten áldása mig élnek Hogy szolgálhassanak meg sok legénynek.
Éljen
Leányokra
Éltesse az Isten Leányseregüket Kik édes csókokkal, tartanak benünket. Éljenek minyájan szivemből kivánom had akadjon nekem Is köztünk hü párom
Éljen
Sormás falu K.F. m.k. 1877.-ben

55

56

ÉDES ANYAI BUCSUZU
12 dik N.N Kedves édes Anyám kinemcsak
nevelő devoltál szülő dajkám tehozád
fordítom bucsuzu versemet mert egész él
tedben. szerettél engemet.
13 dikKedves édes Anyám élnem felejthetlek
ki kilentz holnapig méhedben hordoz tál kétévig karodontartottál és édes tejeddel tápláltál.
14 dikKisded koromi felnevelésedért
Csecsemő Koromi dajkál kodásodért Sok Ápolásodért és fáracságodért Adjon A Jó Isten menyben Örökös Bért.
15 dikN.NKedves Öreg Atyám az Öreg Anyá-
mal hozzájok fordulok, eszép Szavaimmal bocsánatot kérek minden teteimért elene-tekvaló tselekedetimért, az Istentől Áldást reátok kivánok hogy holtotok után agyon menyországott
16 dikKedves Jestvéreim Aljatok élőmbe mert
egész éltemben igen szeretelek nem tudomegy tálban mártok e veletek zér hát véreim most megengedjetek,
17-dik Legyen Áldot az ur aki élteteket edig fentartotta fris egéségtöket, benm borította gyászai fejeteket ezután is hiven őrizzen titeket
18-dik Ugyszáljon reátok az Urnák áldássá valamind
esőnek égből lehullása soha vigkedvezeteknek nele-gyön bomlása ez világon ne lehesen mássá.

19 N.N. Kedves keresztanyám ki kerecség szencség felvételkor voltál kedves dajkám sok fáradsá godért és szivesegedértadjon az jó Isten menyből örö kös bért. Menyegzős napomat te megnem érheted Áldjon meg az Isten ezzekért tégedett Istenben nyugodjál Csendesen alugyál mertállom az halál akkit készen talál.
21 dikKedves Leánypajtásaim hozzátok fordulok ha
rátok gondolok szinte elájulok deseregetekből más útra indulok és én tőletek majnapon elválok.
22 dikAdjon az ur Jázus nektek is,iggaz párt és szivből sze
retet Szerelmes hitves társat végre az egekben fogadjon magához legyetek, érdemes szűz koszorújához.
23- Kedves felső, s alsó, jószivü szomszédim mindenféle kegyes sokjó akarójim,anagy ur Istennek áldása maradjon,mindenkor. rajtatok es elsem is hagyon
Köszönyő és Bucsuzóversek.
1 ső Szerencsés Jó estét kivánok.mindenek.
valakik, e házban, májnapon bejötek előszöris áldást kivánok mindenek azután ugy mondjuk bucsuzóversünket.
2 dik Hogyha megengednék. Szolani akarnék.
menyaszonyunk helyet.Bucsuzni kivánék. Szomorúságában ő, mostmár nem szól.... hat: megkért engem hogy hát helyete bucsu-zak.

57

58

3 dik Ugy hi/h/szem beszédben, hoszszassan nem
leszek azérthát egy kissé mostt figyelmez,, zetek. Mártovább Veletek műt sem,, lehetünk kedves Jóvendégim mostt megengedjetek még búcsúzom addig, nem figyelmezetek, az Urnák Angyala legyen tiveletek.
4 dik Ragyognak az égen a csillagok már
megszűnt minden munkás mégaz utas sem jár Átölelve fekszik immár sok házos pár tereád is menyaszonyunk a búcsúztató vár.
5 dik Jajmiként indítsam Szólásra ajkaim
mert látom hogy égnek lobogó Gyertyáim Jelen, vannak mostan minden jó ba rátim Jóatyám Fiai és kedves szomszédim.
6 dika Miután az Isten e világra hozott, erős és,
bölcs karján mélg edig hordozott demost egy férfival megajándékozott, a me lért.Szivemből néki Hálát adok
7 dik Istenem Teneked adok hálaadást.
bocsás mind Ketőnkre az egekből, áldást.hogynéked Te hessünk.Szivbé-li fogadást, boldogul érhessünk A. Végső Szamodast.
8 dik N.N. Kedves édes Atyám, ki nem
Csak Nevelő, devoltál Jó Atyám elsőben tehozád fordítom búcsúzó versemett mert egész éltedben szertél engemet.

9 dik Dicsőség először a nagy magaságban.
Istennek ki lakik fénylő, boldogságban.
Kirendelt énekem egy igazi társat
kivel hogymegnyerjem Dicsomenyorszagott.
10 dikReszkednek aj akim belső feleimtől
demeg jobban remeg Szivem Szerelemtől engegy meg óh Atyám hamegbantotalak és hogy sok számtalan megháboritalak.
11 dik Az Istenért kérlek,bocsázsd meg vét-
kemet hogy élne vesztesem én szegén lelkemet köszönöm Atyai nagy sze-retetedett mellért nem érdemlemgondvise-lésödet az Ur Isten Áldjon ezekértégedet és szent országban vigyebe lelkedet.
Legények a legeyt csak itben csapjátok Odakint a nagy kár még nem is tudjátok egy nagy tarka matska ki húzta a csapot borunk egy doborzó káplárnak fölcsapott
el ment a hordóból mint kiszbadult. le az utzánvégig katonának indult hanem jertek azt a matskát verjük agyon ő okozta hogy a hordónk kongjon nagyon
itten kimegy és behozza
no már ne féljetek bort hoztam eleget mert már a molnárok betörték a veket Hanem hogy a másik utzán kalandoztam násznagy uramnak egy ajándékot hoztam

59

60

A ki küldte pedig azt üzente véle
vélem pedig ugyan szívesen beszéle
hogyha ajándékát szivesen fogadja
egy tutzatt száz ezer ilyen ajándékéit nem adja
Hogy a násznagy uram friss és jó egéségének jobban örül mint százezer tyukgégének hogy a násznagy uram friss és jó egéssége álandó maradjon ugy a békessége
Menyaszony butsuztatása
Szépsereg a melyet kell itten szemlélni kiknek bu bábanttól semmit sem kel félni még e. szűz képemben akarok beszélni csendességtek legyen ugy fogom intézni
Óh harmat jaj jaj azt mondják felőlem hogy már leányságom elmúlik én tőlem elmúlik előliem gyorsan fut mellőllem eként nemsokára aszont lesz belőlem
Jaj miként inditsam nyelvem butsuzásra majd talán fakadok szörnyű zokogásra mert ha nem nézek is ez házban most másra édesatyám s anyám fakasztanak sirásra
Mióta az Isten e világra hozott bülcs karjai között engemet hordozott eddig mily kegyesen éltemre vigyázott most egy hitves társai megajándékozott



Istenem teneked mondok hála adást botsáss az egekből mireánk bőv áldást távoztasd közüljünk házassági romlást örömmel érhessük a végső számadást
De itam a vége
Sormáson, 1880 Kovács Ferenc
Muzsikás instáló
Nemes frekvenczia még egy vagyon hátra mert a szegény bőgős sutba buja hátra majd meg öli magát szegény bánatjába azon fél,hogy neki nem jut brugójába
Szánom szegényt szánom ki ne szánná tehát mert már haragjába kitépte a haját évődik magába majd megöli magát vágja el a hóhér a fekete nyakát
Hop mit mondék neki talán kár is volna mert aztán minekünk vajon ki brugólna ez a sok szép vendég ugyan mit csinálna ne vágja el inkább húzza fel a fára
De mindazon által megemlékezzenek a muzsikusokról nefelejtkezzenek erszényt és szebeket jól megkeressenek amit elszántanak idele tegyenek
Én aztán vélek majdan is huzatom ha pedig nem húzza mind sorra nyuzatom bőröket sámfára kaptára huzatom kordovány helyébe majd el áruitatom

61

62

mikor a Kása Pénzt Szedi
Hallottak e? csudát olyat ez világon amelyet most mondok ki ki rá halgasson nyargalt egy nagy kalán a kása fazékon meg rúgta szakátsnénk kezét derekasan
Dehogy a borbély is övenhat krajczárért rá sem akart nézni 2 három tallérért kéri kelémeteket sebeskarjáiért konyha körül való fáradozásáért
Hadd fizethessen meg annak a doktornak mutasd meg szakátsné sebjét a karodnak
igy is lehet
Hogy szegény szakácsnénk a kását keverte a kezét a meleg gőz nagyon felverte nagyon pöffedezvén szörnyen megégette de ott hamarjába mindjárt bekötötte
Öregbül szüntelen fájdalma sebének már az orvosságért doktorhoz küldenek kéri kelméteket megszánván szegénynek ha e, tányérkába egy két pénzt vetnének
Bor felköszönő
Édes naásznagy uram elfogyott a borunk higyék el kelmétek ki is jött a csapunk hanem öt hat krajcsárt már mi se sajnáljunk gazdánk jó voltából mert már ettünk ittunk

Menyaszony ajándék föl köszönő
Szerentsés jó estét kivánok az házra istentől mindenjót ennek gazdájára neked is jó uram kedves fő násznagya körülettem levő nemes frakvenczia
Örvendjenek gazdánk bé gyűlt vendégei . áldottak légyenek minden személyei mint ifjak seregi ugy tisztes vénei leányi is tisztes aszonyi rendéi
Én is örvendtem hogymmentem oly próbára hol a szerentse vitt ily gazdag prédára Préda az ajándék tündöklik sugara tekintvén a menyaszonynak ajándékára
Nyoszolyo ajándék fölköszönő
Szerentsés jó estét áldást békességet nyoszolyo aszonyunk kivan tisztességet olyan tisztességgel áldja a vendéget mely tisztességgel áldja a vendéget mely tisztességért nem kivan költséget
Tehát itt kezemben soká ne tartassák ez kompániába hely neki adassék Szegénynek árvának komonikáltassék de hogy a legények számára is jussék
a másik nyoszolyóé.
De szép ajándék ez vajon ki sütötte talán a nyoszojó aszony készítette ugy vagyon én velem azt el is hitette elég is lesz tán ez akárki sütötte

63

64

Nem igen hátrál itt a nyoszojó lányis Ily szép ajándékkal kedveskedik ő is osztélyos atyafi lesz itt a czigány is Száját tatja erre még a vén Bőgős is
Jól lehet a minap egy tál mellé ülve
melyben semmi sem volt sokat ett belőle
csak az éh kortyoktól szegény megcsömölle 1
jaj szegény Bőgősnek az idő mit szüle
Ez ajándék adó azt kivánja szivvel ki ebből részt vészen éljék egéséggel távozzék Kólika a hideg leléssel ugyan azt kívánom magam is jószivvel.
a szakátsnénk hússal jól megisfoldozta gondolom,hogyhétszer nem csak egyszer sózta
Ez én uraim a hernyók eledele
de csorog az a ház melynek nincs fedele
mert csak a jó födél tartja fenn a házat
gzdánk a káposztájába maga csinált vázat
olyat hogy a hernyók féltek tőlle
meg a bolhánk is azt tették hogy tagúiról
názták a mi gazdánk káposztáját meg
nni nem merték:
Aztán a múlt nyáron a káposztás kertek
jól tudjuk mindnyájan hogy szűkön termettek
hanem a mi gazdánk előre gondolkodott
gégénkből, bérentzből 2 hordóval hozott
Nem szinből de szívből fáradott érette
áldja meg az isten de jól cselekedte,

Kása fölköszönő
Mostan,hogy kiléptem ismét a konyhába Szemem rá talála a teljes kására mely a szakátsnénak bal keze szárára mérges sebet köpött pénzgyógyítására
Kárt is vallott szegény minden megislassa a ki ebből eszik majd lesz csatázása Senki azért magát ne taszigáltassa kinek a zsebébe vegyon egy garassá
Minden ember azért erszényének száját meg nyitván vegyeki belőle garassát Násznagy uram pedig neszánja huszassat hogy kine átkozzák hasából a kását
mikor a pecsenyét viszibe
Petsenjét is hoztam de nemcsak egy félét köszörülje ki ki jól meg kése élét De el ne törjék ám a tányérnak szélét húzza meg kend bátyó rekedt hegedűjét
Ittvan a kakas is egész taréjjával Szép pirosra sütve sertésnek zsirjával Nem gondolt jó gazdánk a maga tyukával költcsék jó izüen isten áldásával
Wörös répához
Itt vagyon a czékla a vörös levélvel a kinek foga nincs rágja az Ínyével a ki ebből eszik fizet erszényével tudom meg böködik a kalán nyelével
65

66

Házasságot isten még akkor szerzetté ádámot képére mikor teremtette egy oldala csontját álmába kivette éva szony mellé abból helyheztette
Boldog a kinek van frisjsó felesége mert a jó feleség a ház ékessége boldog a kit meg nem áld isten ő sz. felsége mert ez kis menyország lelki üdvössége
A muzsikásnak a vatsorát felköszöni a muzsikusoknak főtt egy fakalapács dróttal megspékelve egypár tatár korbáts lesz még itt egyéb is csitt egyetse kiálts csak az éh farkaként szád előre föl tátsd
Ezek után lesznek ily drága étkek már czigány szar reszelve serbe pirult kantár ráspójjal spékelve egy régi rozsdás zár malatzok helyett egy sült szamár
Bőgnek a malatzok nevet a vén kakas döglöttön nyujtódzva ordit egy nagy farkas tele van hóból sült peretzel egy nagy kas nyárson számotokra pirul egy tarka sas
Egy görtsös botot is az előbb vezettek a kit eddig tudom a kohóba tettek kék köves levessel el is készítettek ez a szátok izét meg hozza higyétek
A leves föl köszönő
Azt kitalálja a szám legyenek csendesen hogy el végezhessem a dolgom rendesen annak szolgálok én ez házban szivesen aki szépen mulat és betsületesen

Ittvan hát az első tál étel behoztam és hogy el ne ejtsem mindig imádkoztam a szakátsal jól meg füszermoztattam bors sáfrán gyömbérrel és meg is sózattam
Nagy öröme vagyon a gazdánk szivének hogy ily szép vendégi házába gyülének zért parantsolta nékem vőfényének hozzak ételt,hogy a vendégi egyenek
Vele van hát kezem teljes zsenditzével. ígérete szerint ételek nemével általam kívánja ezeket jószivvei valakik részt vesznek éljék egésséggel
Káposzta fölköszönő Ittvagyon uraim az áldott káposzta melyet országunkba egy káp ur hozta
Wőlegény menyaszony tevagyékes egypár öszve keléstekben nintsen hát semmi kár vidám elmém azon gondolkodik és jár hogy nyelvem sok áldást mondjon rátekis már
Nyugodjatok meg hát egymásárnyékába mint a szép fényes nap hajnalhasadtába czédrus fák ágai zöldellő körébe mikoron bimbóznak ti is oly formába
Nyúljon életetek sok számos éveket ez a nap és óra maradjon köztetek mely vezet titeket a végső lépcsőre menjetek mégis igért igazak számára oda vigyen titeket szentül koronázva vége

67

68

Mikor a Hütről hazajön Az mostan egybekelt páros személyekre száljon a menyekből bőv áldás fejekre mint a zápor eső ugy huljon fejekre balzsamon olajat tölts uram szivekre Eletek terjedjen kívánjuk sokára vegye a szerencse jobkeze karjába ne jusson ő szivük soha oly órára mely páros életnek lehetne kárára
Adjon az ur nekik idővel fiákat avagy ha ugy tetzik leány magzatokat kik űzzék el róllok szomorúságokat éljenek lássanak azokkal sok jókat,
Menyaszony kontoláshoz Szerentsés jó reggelt ezen ház urának ugy a kicsinyének mint szinte nagyának kívánok az egész víg komoániának örevndek ha engem jó szívvel fogadnak
Tegnap meg Ígértem meg látják végtére hogy fáradságomak mi lészen a bére ime már fejkötőt tettem a fejére e szűz koszorúnak már nincs többé helye
Látom hogy itten némely jól meg is fázott mert az egész éjjel talán mégis ázott a menyaszonyunkal egy pár tantzotjarhat a miért köteles adni egy aranyat
Itt van a menyaszony behoztam előre nem akarnék véle maradni későre jaj de jól esik ám nekem is belőle húzd rá csak muzsikás Haddjárjamelvéle.

Mikor a forgatásnak vége van Haljunk szót uraim szólok igazságot nem beszélek tréfát hanem valóságot engedjenek nékem egy kis szabadságot mig előlbeszélem a szentházasságot
Nyeszejó leánynak
A nyeszejó lányra mondanék egy áldást hogy az isten adjon neki egy hitvestárst pétert pistát gyurkát akár pedig miskát Kivel megrághasson soktengeri kását,
másiknak
Hát neked mit mondjak Nyeszejó leányom az eszem már régen azon vésem hányom el nem felejthetlek mert vagy kedves nagyon tudom a pajtásom sokat az ágyba nyom
Mikor a hütre akar menni Látom hogy itten most minden vigan vagyon csak vőlegény uram szomorkodik nagyon hogy hív párja légyen én hát mos el megyek a magyar szüzek közt nékie keresek
mostan behoz egyet de természetesen enm azt ismét kiindulván etkün mulatoztam vőlegény uramnak egy szüzet behoztam mármost arra kérem nézzen a szemébe egy pár naptól fogva ezzel volt e J jegybe.
nem az volt
Az én fáradságom meg hiába esett mert a vőlegénynek ezen szűz nem tetszett én hát most el megyek hogy jól széjel nézzek a magyar szüzekközt nékie keresek
most sem azt hozzabe
69

70

Nézze meg barátom ez angyali képet mert nem láttam többet soha ilyen szépet pedig körül néztem az aszonyi népet jegyváltásra talán ezen szűzzel lépett.
ez sem volt
Egek hol találjam föl hát kedvesedet mostan föláldozom érte életemet emegyek keresni hogyha rátalálok behozom de előbb magam vélehálok
mostan behozza a menyaszonyt
Most hogy kifordultam oly sokat mulattam
hegyet völgyet azért én mind ősze jártam
pajtásommal együtt eleget utaztam
a szüzek táborát a mig megtaláltam
Dehogy meg találtam el sem bocsájtottam Szüzek táborából eztet meg ragadtam szűz koszorújával ide beis hoztam vőlegény uramnak tán örömöt hoztam
Ez lészen azon szűz én áztat gondoltam mikor a koszorút a fején megláttam már most arrakérem nézzen a szemébe volt e? ezzel czélja lépni a szenthütre.
Ezvolt
Bor fölköszönő
Hallom csuklik piheg meg terhelt gyomrotok innátok ha lenni tokaji borotk imhol a sormási ezekből igyatok szomjas torkotokra enyhitest hozzatok

A bor nemes ital isten adománya mértékkel embernek használ ha kívánja de hogyha valaki torkától nem szánja hogyha meg részegszik teremtőjét bántja
Ez a szőlőtőnek jó izü gyümöltse zért minden ember jó izüen költse hogy hirét vagy nevét itt élne veszítse hát minden vigyázzon a becsületire. vége.
ivásközbe ha valaki meg kinálja Szinte belepte már a torkomat a por vérré vallott bennem ez az egy ital bor denem tudom mikor kerül már rám a sor jobb ma egy kis veréb mint nagy túzok máskor
Mikor el fogadja
Ezt az egy ital bort köszönettel vészem bár régen bőőséggel lett volna benne részem Azért kalapomat hónom alá teszem Szolgálatra tartom magam mindig készen
Ha a násznagy kinálja meg Én ugyan magyaros szivembő kivánom hogy éljen sokáig a mi fő násnagyunk éljen Ferencz József király ő feslége éljen a vőlegény és a felesége, azt kivánom
Ha vőlegény kinálja Vőlegény uram is szive örömére éljen csöndességben sok számos évekre ne száljon bubánat friss egészségére azért iszom egyet a magam díszére
Menyaszony aszonyom mért olayn szomorú hiszen régen elmúlt a török háború

71



ha én most menyaszony vagy mi a kő volnék innám enném mindig viradtik tánczolnek
Nyoszolyó aszonynak Nyoszojó aszonyokat az isten szeresse hogy a bu a fejét soha ne epesze virágos kenderét azöböl feüsse csirkéjét, kacsáját a hejjő elvigye.
másiknak
Nyoszojó aszonyunk nem perget most orsót láttam a kezébe egy nagy tele korsót azért adjon isten neki sokjó borsót Násznagy uramnak is diófa koporsót.

í

EGYESÜLETEK
(Tűzoltók, Családsegítő Központ,
Sportegyesület,
A Sormási Művészeti Iskola Tánccsoportja, Polgári Véderő Szolgálat,
Cigány Önkormányzat, Sormás Községért Alapítvány)

73

I
Egyik olyan közösség, melynek tagjai elismerést szereztek a község határán belül és kívül is önfeláldozó munkájukkal a Sormási Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
Megalakulásának időpontja: 1885.( \'
Parancsnoka az 1920-1930-as években: Kelé Lajos (Buzádi)
A tűzoltó szertár a század első évtizedeiben az iskolaépülettel szemben, a harangláb és a községháza mögötti területen épült.
Felszerelésük: 1 lóvontatású körülbelül 600 literes lajt, 1 kézivontatá-sú kis fecskendő, 1 kézihajtásos fogatos fecskendő szolgált felszerelésül.
A Zalai Közlöny c. napilap példányaiból azokat az eseményeket kerestük, melyekben a sormási tűzoltók mentési, oltási munkáiról olvashatunk, - vagy vélhetően Ők is résztvevői voltak a történéseknek, együtt a szomszédos községek tűzoltóival
1887. V. 7-én nagy tűz volt Kiskanizsán, négy épület égett le. A sor
mási és nagykanizsai tűzoltók is ott voltak. A kertekben a vizesárkokat
már korábban betemették, e miatt vízhiány volt... A nép csak bámészko
dott, - mondták, hogy a tűzoltók dolgozzanak meg fizetésükért.
1888. XII. 13-án tűz ütött ki Szepetneken. Négy ház égett le. Oka: ke
nyérsütés közben elhagyták a kemencét. A sormási tűzoltók is ott küz
döttek.
1891. VII. 2-án, az újabb szepetneki tűzesethez későn érkeztek a tűzoltók, mert a figyelő későn észlelte a lángokat.
1903. VIII. 15-én a kanizsai tűzoltók Sormásra mentek segíteni. Gyermeki tevékenység okozta a tüzet.
1910. VIII. 7-én tűz ütött ki a Franz-malomban. A sormási tűzoltók is segítettek az oltásban. Ekkor ezekben a napokban hatalmas tűz pusztított Sormáson, a falu keleti házsorában a gazdasági üpületek leégtek.
Í927. VII. 14-én Szepetneken ismételt szándékos gyújtogatást észleltek. A nép részvétlen volt, nem segített a tűzoltóknak.
1928. VIII. 15-én a rigyáci gabonatűznél és VII. 28-án a Vöröshegyen a pincetűznél (4 pince égett le) is ott voltak a sormási tűzoltók.
1931. V. 30-án hírt ad az újság arról, hogy július-augusztus hónapban járási, körzeti tűzoltóversenyeket rendeznek Zalaszentbalázs, Gelse, Kiskomárom, Nagyrécse és Szepetnek községekben.
1939. II. 9-én összesíti a sajtó a tűzesetek adatait: 1938-ban Nagykanizsán 23 tűzeset volt. Zala megye területén 478 tűzesetet észleltek, és
74

1715 esetben vonultak ki a tűzoltók. Az 1939-40-es években a tűzoltó-hírek között szaporodnak a meghívások a légoltalmi gyakorlatokra valamint a toborzó felhívások az önkéntes tűzoltói és mentőszolgálatba.<16>
A Tűzoltó Egyesület folyamatos és eredményes munkájának egyik bizonyítéka az új tűzoltószertár felépítése volt 1960-ban. Szeptember 19 -október 3. között készültek el a mai szertár kőműves munkái. Fityeházi kőművesmester építette, napi 8-9 Ft órabérért. A költségvetést, melyet Fehér Lajosné és Virt Gyula községi vezetők készítettek el, és Cséza István körzeti megbízott tűzrendészeti szakember hitelesítette. A kőművesmunka összesen 3 135 Ft-ba került.

A tűzoltó szertár épülete
75
Az 1950-60-as években Biliege Károly, az 1970-80-as években Benke János volt a parancsnok.

A Sormáson működő egyesületek között jelentőségét tekintve fontos helyet foglal el a Nagykanizsa és Környéke Szociális és Közművelődési-Közhasznú Társaság Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata.
Szolgálatuk Sormáson kívül még huszonkettő aprófalvas településsel kötött ellátási szerződést a községben élő gyermekek érdekében. Feladatuk alapvetően a hátrányos helyezetbe került gyermekek segítése, a veszélyeztető okok feltárása, a családi konfliktusok megoldásának segítése a cél.
A megelőzés érdekében tanácsadás, az életfeltételek javítása. A különböző szervezetek által felajánlott adományokat is ők osztják szét.
Sormáson 2000-ben minden szerdán 13-15-óráig tartanak ügyfélfogadást a Polgármesteri Hivatalban.

76

I

Sportélet a községben
Józsa Istvánnal (55 éves. Kossuth L. u.) beszélgettem, aki az 1960-as években a labdarúgó csapatban játszott Sormáson:
"Akkor még a pálya a falu keleti oldalán a Sáros réten volt. Sok jó focistajátszott csapatunkban: Balaton Béla, Kaczeus Antal bármelyik magasabb osztályú csapatban is megállta volna a helyét. Bodnár Péter malomipari dolgozó edzette a csapatot. A városkörnyéki bajnokságban eredményesen szerepeltünk. A két Csepregi testvér András és László akkor még a kisdiákok között rúgták a bőrt, 10-12 év múlva országos hírű játékosok lettek.
Sportélet napjainkban.
E címen foglalnám össze Szőke Ernővel (69 éves Arany János u. 48.) folytatott beszélgetésünk lényegét.
Svájcból jöttem vissza, itt vásároltam házhelyet magamnak Sormáson. Ismerkedtem, barátkoztam, tájékozódtam, hogy működik itt a sportkör a községben. Géczi Zoltán úr vezetésével újjáalakult a Sormási Sportegyesület. A labdarúgók - fiatalok és idősebbek - egyre többen látogattak ki a labdarúgó pályára. Megkezdődtek a rendszeres edzések. Nagykanizsáról a MÁV NTE csapatától Kozma Lajos edző többször foglalkozott az alakuló sormási gárdával. Edzőmeccseket rendeztek a vasút focistáival, s kölcsönösen részt vettek az edzéseken. Ezen kívül a lovas-szakosztály munkája volt még eredményes.
Részt vettem 1999. januárjában azon az összejövetelen, ahol az önkormányzat a Sportkör helyzetét tárgyalta meghívott vendégek jelenlétében. Itt felszólaltam, s rögtön megválasztottak sportköri elnöknek, valamint az úgynevezett ügyrendi bizottságban is dolgoztam. Elhatároztuk társaimmal, hogy megpróbálunk az évi 300 000 Ft önkormányzati támogatáshoz pénzt szerzeni. Sportbált rendeztünk, melynek bevételét a tervezett sportkombinát építésére ajánlottuk fel.
Megkezdődött a szervező munka; plakátokat helyeztünk el a község területén, ahol a név, időpont pontos megjelölésével lehetett jelentkezni a pályaépítési munkákra.
Mátyás József tervező munkája alapján egy nagypálya.egy kispálya, egy két szobából, mellékhelységekből, fürdőhelyiségből álló öltöző, va-
77

lamint egy új Franciaországban és Svájcban népszerű sportág a petangue (petánk)-játékterét kellett kialakítanunk, megépítenünk. 1999. március 27-én kezdődött a munka, a sportöltöző alapozásával és július 10-én fejeztük be, - augusztus 1-én egész napos ünnepi program keretében vette birtokába a létesítményt Sormás község lakossága. Összesen 94 fő dolgozott itt fizkai munkát végezve, négy lelkesedéssel, köztük sokan több napon át. Csordás Gyula, Bukovics Ferenc, Perhócs Zoltán, Mészáros György irányítása, szervező munkája nyomán olyan sportlétesítményt építettünk, mely nemcsak a falunak lehet a büszkesége, hanem a környéknek is.
A munkák értékét is jegyeztük pontosan. Csak egy-két kiemelkedő teljesítményt említek:
Mészáros György kőműves mester 403 000 Ft
Csordás gyula vas- és fémműves 297 000 Ft ;
Bukovics Ferenc vízvezeték szerelő 158 000 Ft &#166;;
Gaál László vas- és fémműves 200 000 Ft í
Hohl György villanyszerelő 100 000 Ft
A felajánlások, munkavégzések összértéke megközelíti a hat és fél millió forintot.
Megépült tehát a pálya, de még nem volt csapat. A két nagykapu között sok gyerek rugdosott, szaladgált. Auer Krisztián és Bukovics Feri is köztük játszott, s hívták barátaikat, ismerőseiket. Egy-két hét alatt már összeállt az öregfiúk és az ifjúsági gárda. Alakult, formálódott a focicsapat. Felkerestük a nagykanizsai szövetség vezetőit, s beneveztünk a városkörnyéki bajnokság II. osztályába. 1999 őszén már bajnoki mérkőzéseket láthatott először igencsak gyér számú nézőközönség. Nehezen indult a dolog, összesen két nyert mérkőzéssel a bajnoki táblázat végén kullogtunk, de aztán a tavaszi szezonban már jöttek az eredmények. Tíz mérkőzés közül 8 győzelem! És akkor már jött a közönség is, közel 120 szurkolónk bíztattaa csapatot, sőt vidéki meccseinkre is többen elkísérték. Cigány György edző elérte, hogy heti 1 -2 alkalommal edzésre is járnak a fiúk. Szakosztályvezetőnk Bukovics Ferenc jól irányítja a gárdát.
Kialakulóban van ifjúsági csapatunk szervezése valamint egy lányokat is foglalkoztató szakosztály (kézilabda, női foci-csapat) szervezése. Egész évre 200 000 Ft az ellátmányunk, a jövőt ennek alapján csak nagyon szerényen tervezhetjük.
78

A labdarúgok tizenegye, - és a bővebb keret: &#8226;
Elek Rudolf, Hohl György, Héder Kálmán, Varga Szabolcs, Elek Ferenc, Kontó László, Bukovics Ferenc, Csordás Gyula, Szabó Norbert, Auer Krisztián, Mátyás Sándor. A bővebb keret tagjai: Csordás László, Trojkó Gábor, Szabó Szilárd, Perhócs Zoltán, Varga László, Nincsics István, Bécs József, Bocskor György, Simon István.
Megalakítottuk a már említett petángue szakosztályt. Szabályos pályát építettünk. De rajtam kívül senki sem ismerte a szabályokat, nem tudott játszani. Hoztam golyókat, s Trojkó Jóskával kezdtük a dobálást, később Zsovár András is csatlakozott hozzánk. Aztán egyre többen jüttek. A nézők csak mosolyogtak, - "golyósok\'\' - így neveztek minket. Pedig ez is sport, méghozzá jó megfigyelőképsséget, helyzetfelmérést, esetenként fizikai-szellemi erőkifejtést igénylő mozgás. Ma már ott tartunk, hogy a leg- utóbbi Pécset rendezett versenyünkön 15 fővel (3 csapattal) vettünk részt. Tizenhárom csapat közül a 6. helyezést értük el. Az országban alig 12-14 csapattal bajnokság is folyik, ahová mi is nevezünk majd. Napjainkban két kiemelt kupaversenyre készülünk Vonyarcvashegyre és Sárvárra.
Épül a sportpálya és az öltöző
Szeretném ha a fiatalok energiájuk nagyobb részét a sportban, a sportpályákon hasznosítanák maguk és a közösség örömére... Ezért dolgozunk.

79


Birtokba
veszik a játszóteret


80

A Polgári Védőszolgálat 1996. januárjában alakult meg.
&#166; . .&#166; &#166; &#8226;*\'.-&#166;&#166;*
Becze Sándor (Petőfi S. u. 34. sz. alatti lakos, 47 éves)
Az önként jelentkező polgárok száma, akik szolgálatot vállaltak változó 35-40 fő, - de azután a csökkenő lelkesedés eredményeképpen 20-22 főre tehető.
Általában hetente 2-3 alkalommal este 10 órától hajnali 5 óráig vigyázzuk a község nyugalmát. Szolgálatban egyszerre 3-4 fő járőrözik. Szoros a kapcsolatunk a rendőrséggel..
A szaporodó bűnesetek megelőzése, felderítése a célunk. Egy-egy alkalommal sikerült megelőznünk boltbetörést, fenyőgally lopást, köztéri
rongálást.
Sajnos nem mindenki érti és értékeli munkánkat, pedig fontos volna a község lakóinak együttműködése, saját személyi és vagyoni biztonságuk érdekében.

Sormási Művészeti Iskola Tánccsoportja.
81
Amiről tudok s örömmel hallok újabb híreket: működik a Kultúrotthon keretében egy népi tánccsoport Horváth János tanító úr vezetésével. Többször felléptek már különböző rendezvényeken, nagy sikerrel. Van folytatása annak a lelkes és eredményes munkának, melyet az elődök Kövesi Györgyné és Németh Ferencné tanító nénik folytattak több évtizeden át.


A csoport 1994-ben alakult. Tagjai a faluban élő gyerekek 10-17 éves korig. Az elmúlt évek alatt nagyon szép eredményeket értek el:
- a Gyermek Művészeti
Találkozó Megyei Gálájának
többször díjazottjai és külön
díjasa az együttes
- ezenkívül több fellépé
sük volt a faluban, a szomszéd községek- ben, Kanizsa Napokon, Sör
fesztiválon és Nemzetközi Vásáron.
1997-től a Murakeresztül-Sormás Művészeti Iskola tanulói a tánccsoprt tagjai:
Repertoárjukban szerepel: dunántúli, szatmári, moldvai, tardonai, rábaközi és dél-alföldi táncok. Vezetőjük és koreográfusuk: Horváth János. Támogatók: Sormás Község Önkormányzata Talentum Művészeti Iskola Sormás Községért Alapítvány


Vidáman járják a táncot


82

Sormás Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata 1998. október 18-án a helyhatósági választásokkal egy időben jött létre. A 3 fős testülettel 1998-ban volt. Elnöknek Dalnoki Józsefet, elnökhelyettesnek az időközben lemondott Gerócs Józsefnét választotta. A lemondott képviselő helyett a soron következő, Orsós pál úr lépett be a testületbe, akit egyben elnökhelyettesnek is megválasztottak. Dalnoki Józsefné mint képviselő tevékenykedik önkormányzatunkban.
Önkormányzatunk tagja a Zala megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak.
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladatul tűzte ki a cigányság életkörülményeinek javítását. A cigány nép történelmének, hagyományainak, szokásainak megismertetését a többségi társadalommal. A cigány identitástudat erősítését is felvállalja a Sormási Cigány Kisebbségi Önkormányzat.
Célunk: - cigányság pozitívabb megítélése
- az elfogadtatás elősegítése
- a másság elfogadtatása
- egészségesebb életmódra való felkészítés
Elfogadhatóbb kapcsolat tartás cigány és nem cigány származású emberek között.
Az eddig elvégzett munkáink
Alakulásunk után felmérést végeztünk a cigány lakosság körében, és legfontosabb feladatnak a téli tüzelő beszerzését tartottuk. Sikerült a megfelelő vállalattal felvennünk a kapcsolatot és faszedést szerveztünk, így a cigány családok bekapcsolódtak és biztosították saját maguk számára a téli tüzelőt. Kialakult egy közösségi szellem, ne csak követeljünk, tegyünk is saját felemelkedésünkért.
Karácsonyra élelmiszercsomagot osztottunk szét, ezzel is enyhítve a családok nehéz helyzetét.
A Holocoust túlélőinek kárpótlási igényt nyújtottunk be, mert rehabilitálni kell azokat az embereket akik a sok szenvedésen keresztülmentek.
A rászorultak részére ruhaadományt osztottunk.
E közben folyamatosan pályáztunk, ez által segítve munkánk hatékonyabb elvégzését. A pályázatok útján sikereket tudtunk elérni, s ezzel
83

vetőmagot és vetőburgonyát biztosítottunk a cigány és nem cigány lakosság számára, mert önkormányzatunk nyitott mindenki számára.
Ezzel egy időben dolgoztunk az együttműködési megállapodás tervezeten, amit a helyi képviselő testülettel akartunk megkötni. A megállapodást megkötöttük, ezzel is közelebb hozva a két fél kapcsolatát.
A polgármester úrral és a képviselő-testülettel a kezdeti nehézségek ellenére mára már jó kapcsolat alakult ki.
Községünkben már hagyománnyá vált, hogy kisebbségi önkormányzatunk sport és roma napot szervez a másság jegyében. Rendezvényeink jól sikerülnek, hiszen ha kultúránkat, hagyományainkat, megfelelő szinten és kulturáltan mutatjuk be, teljesen más megvilágításba kerül a cigányság, és pozitiv képet alkothat rólunk a többségi társadalom.
Klubrendszert indítottunk be, amely: kosárfonó, fafaragó, folklór zene, cigány nyelv és vers szakkörből áll. Ez megint fontos számunkra, mert a felzárkóztatást a cigány fiatalokkal kell elkezdeni, mert Ők a jövő nemzedéke.
Távlati terveink, elképzeléseink
Olyan otthon közösségi tér létrehozása, ahol a cigány kultúra ápolása és továbbépítése folyamatos. Emellett teret ad a tehetséggondozásnak és a politikai szakmai háttér biztosításának. Mindezekkel valamiféle esélyegyenlőtlenséget csökkentő hatást kívánunk elérni.
A felzárkóztatás és oktatás, keretein belül:
- bűnmegelőzés,
- egészséges életmódra való nevelés,
- tanulás ösztönzése a cél.
Továbbá a közeljövőben terveink között szerepel:
- pályáat útján segítséget nyújtani az épülő gyalogos és kerékpár
úthoz
- a roma foglalkoztatás megoldása. jj
Nagyon sokat kell tennünk azért, hogy ezek a célok megvalósuljanak, de ha megfelelő segítséget kapunk a többségi társadalomtól, képesek leszünk a beilleszkedésre hagyományaink és kultúránk megtartása mellett.
,1 84

Sormás Községért Alapítvány
Az alapító okiratban olvasható, hogy 1995. tavaszán Póczai Zoltán polgármester részéről 96 400,- Ft került befizetésre az alapítvány számlájára. A vállalt céloknak megfelelően számos feladatot teljesítettek a község építése, szépítése érdekében.
A kuratórium elnöke Tóth Ferencné és helyettese Póczainé Dobó Ida vezetésével működik a testület.
A széleskörű tevékenység, feladatvállalás néhány területe:
- a faluszépítő mozgalom (parkosítás, virágosítás, stb.) támogatása
- szociális támogatások, a szegénysorsú családok segítése
- a sportegyesület támogatása, sportversenyek szervezése, kerékpá
ros és gyalogtúrák szervezése
- vetélkedők (szellemi és ügyességi) szervezése és anyagi támoga
tása
- a népitánc együttes működési költségeihez való hozzájárulás
- a homokkomáromi hegyi út építési költségeihez való hozzájá
rulás
-
86

RIPORTOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK

Varga Ferenc (71 éves, Nagykanizsa, Sugár u. 85.)
A szőlőfalu elevenen él Varga Ferenc tanár úr emlékezetében. Megható szeretettel emlékezik vissza gyermekkorára: képekre, nevekre és eseményekre gondol, arra az időre amikor kisdiák volt a sormási iskolában.
- Tanítóm Kovács Ferenc sormási születésű, nagyapjától örökölte a szép tenor hangját. Dalárdát szervezett, amelynek tagjai felnőtt parasztemberek, a nehéz mezei munka után jártak késő este próbákra, de sosem hiányoztak. Mindannyian nagyon szerettük, mert mindig volt jó szava, türelme az emberekhez. Legkedvesebb nótájának első néhány sorára még emlékeszem: "Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Azt magamnak a pusztán szakasztottam, Árva kislány az én szívem violája. Ezt magamnak a faluban választottam."
Sormáson fejezte be közel 40 éves tanítói pályafutását, a kanizsai temetőben én búcsúztattam, a fél falu jelenlétében.

Még annyit kedves mesterünkről, hogy a tanítóképezde elvégzése után a Zeneművészeti Főiskola ének, majd orgona tanszakát végezte, de tanulmányait a háború és katonaság megszakította.
A mai iskola helyén volt a kis, öreg épület. Az én gyermekkoromban már annyira elaggott, hogy a mestergerendái meghajoltak. 1931 és 1937 között, amikor a sormási község elemi iskola tanulója voltam egy nagy tanteremben tanultunk, - 6 osztály, közel 150 tanuló.
Ezután a falu polgárairól beszélt a tanár úr, az időpont az 1930-as évek eleje. ("1925-ös adatokat sorolok, még szüleim éltek.")
87

J
Talán az iaprosokkal kezdeném.
- A környéknek két kovácsa volt Kiss János és fia Kiss Gyula műhe
lye a Petőfi utcában - a mai 7-es műút közvetlen közelében, tőle északra
volt.
- A bognármesterek Kelenc János (Rudán) és testvére József kere
ket, szekeret, kocsit javítottak, készítettek.
- Szabó István (Üszők) ácsmesternek és Benecz János cipésznek is
mindig akadt munkája. fl
- Két malomban is őröltek terményt a faluban. Az egyik a Lor-
si-Mirkó bérlők által üzemelt mely dr. Hoch Oszkár ügyvéd tulajdona
volt. Ez a modern üzem gázolajjal működött, sok faluból, a távoli hor
vátságból is jártak ide az emberek gabonájukkal. S míg várakozniuk kel
lett elbeszélgettek, híreket és nézeteket cseréltek.
- Szávics Györgynek szatócs üzletét sokan felkeresték, mert forgal
mas helyen, a mai 7-es műút déli oldalán, a 4. telken. Itt volt akkoriban a
posta és a palinkafozde is. Még egy üzletben, Paulik Lajos boltjában is
vásárolhattak az iskolával szemben.
- Két kocsmát is látogathattak a szomjas utazók: Kunger József
kocsmája a mostani presszó mellett egy kis földszintes házban üzemelt,
a kerthelyiségben az akácfák alatt rendezték a búcsús bálokat. Ahol
most a polgármesteri hivatal működik, ott több más műhellyel és üzlet
helyiséggel együtt a másik kocsma is rendelkezésre állt. &#166;
A munka szeretetének, a szorgalomnak, - no meg talán a hadiszerencsének köszönhetően a második világháború pusztításait átvészelte a község. Harci cselekmények nem voltak jelentősek. A Tsz major területén (akkor szántóföld) húzódott, a német lövészárkok vonala, s oda tankcsapdákat is építettek. Az orosz és bolgár csapatok átrohantak a községen, a németek Letenye felé vonultak vissza. Egyetlen bomba becsapódásáról tudok, a templom sérült meg, ágyulövés érte, melyről a szombathelyi egyházi vezetők is tudomást szereztek, s lehetőségükhöz képest anyagilag is támogatták helyreállítását. A fasizmus kegyetlenségét elitélte a község lakossága. Amikor a községben élő két zsidó családot összeszedték, a falu népe kiállt mellettük. "Mit akarnak velük? Ők hozzánk tartoznak! Ne bántsák őket! \'\'- hangzott az együttérző kiáltás sok-felől. Sajnos az együttérzés nem segített. A családtagok többsége ott pusztult a gázkamrákban. A falu népe a megpróbáltatásokra munkával válaszolt. Ezért maradhatott életben sok évszázadon keresztül.
88 M

Nevek jutnak az eszembe gyermekkoromból:
A falu bírói közül Ritó Lajos (1940-es évekig), Gaál István (1950-es évekig). Postamesterek a községben: Szabics-család (1930-as évek), "Pili Mari néni - mi csak így hívtuk - (1940-es években, Gozdán Lász-lóné (1950-es évek).
Ma is emlékszem, hogy Sormás a 30-as években körjegyzőség volt, Rigyác és Fülöpmajor tartozott hozzá.
Még két történelmi eseményt és egy legendát őrzött meg emlékezetem. Horthy Miklós Magyarország kormányzója erre utazott az 1920-as évek közepén, Kiséretével együtt megállt a falu központjában, az Őt köszöntő falusi emberekkel kezett fogott, és elbeszélgetett velük. Ünnepi fogadás, szónoklat nem volt. Mindez körülbelül fél óráig tartott. Nagyapám mesélte el nekem ezt a találkozást.
Az úgynevezett "proletár földeket a Nagyatádi-féle földreform során osztották ki a kisparasztok és a zsellérek között a 30-as években. Az a terület, mely felosztásra került (2-3 holdat kaptak) a község legterméket-lenebb, homokos területe volt Fülöp-major közelében, a Felső rétre nyúló nyugati részen. Az uraság így betartotta a törvényt, a maga részéről "igazságot tett".
A lőtt kereszt legendája is Fülöpmajor közelében született. Állt ott egy "lőtt kereszt" az erdei út mentén, - bádogból és fából készítve. Egy ismeretlen többször lálőtt a keresztre. A kegyetlen merénylő hamarosan elnyerte jutalmát, mindkét szemére megvakult.
Kelé Lajos is (72 éves, Kossuth L. u. 52.) először iskoláséveire emlékszik.
- Első osztályba 1934-ben jártam Sormáson, s 1939-ben a kanizsai polgári iskolában tanultam tovább. Iskolaéveim során második osztályos koromban a mai polgármesteri hivatal helyén volt ideiglenesen az iskola. Kocsmaiskolának hívták, mert közvetlen a tantermünk mellett egy nagy italboltot nyitottak. A régi iskolára a mai helyén, egy kis földszintes épületre emlékszem, északi részén tanteremmel, déli oldalán a tanítói lakással. Hátul egy udvar, istálló és pajta egészítette ki az épületet. Közel 40 alsós kisdiák járt hozzánk Fülöpmajorból, ahol akkoriban 20-25 család élt. Én is tisztelettel emlékezem Kovács Ferenc tanító úrra, kinek vezetésével akkor énekkart és zenekart alakítottak a faluban. Apám is lelkes tagja volt a társulatnak a 30-as évek elején. Dalaikkal, -
89

egyházi énekek, a Passió (négy szólamban), magyar nóták és népdalok -namcsak itthon léptek fel, hanem a szomszédos falvakban (szepetneki bérmáláson, rigyáci temetésen, eszteregnyei ünnepségen) is sikert arattak. A zenekar térzenét adott, körmenetet kísért. Kiemelkedő sikerük, a zalai zenekarok versenyében elért 1. helyezés Keszthelyen.
A két világháború gyászt és szenvedést hozott. Anyai nagyapám az I. világháború utolsó napjaiban halt meg Oroszországban, a szamarkandi hadifogoly táborban. A másik nagyapámat Zalaszentivánon lőtték agyon a vasútállomáson 1944-ben. Talán egy eltévedt golyó lehetett...
A családunkban élt dr. Kelé Antal ügyvéd Zalaegerszegen, aki átdolgozta a gyorsírás rövidítéseit, egyszerűbbé tette szabályait. Nagytudású ember volt.
1960-tól mozigépész voltam a Kultúrházban az egerszegi tanfolyam elvégzése után. Szerdán, szombaton és vasárnap vetítettünk, hetente két új filmet. Tulajdonképpen vándormozisként működtem, mert Rigyácon és Eszteregnyén is vetítettem. Itthon Sormáson átlagosan 80-100 néző előtt pergett a film. Szovjet, magyar és nyugati filmek, - ez volt a gyakoriság sorrendje. Az utolsó években (1970-es évek közepe) már színes és szélesvásznú filmek is jöttek műsorra. Szerettem ezt a munkát, jó és hasznos és foglalatosságot biztosított




i A*
f munkakönyve. ^

\' - - i
I 1


90

Bagonyai Antal (78 éves, Kossuth L. u. 74.)
- Az első termelőszövetkezet Sormáson Kossuth TSZ. néven 1952-ben alakult, körülbelül 50 taggal. Én először könyvelőként dolgoztam a gazdaságban.
1959 februárjában már három TSZ. alakult. Kossuth TSZ. - Csordás István és Dervalics Boldizsár elnökök; Győzelem TSZ. - Itt én kocsis voltam, terményt szállítottam. Biliege Károly volt az elnök; Fülöpmajori TSZ : Virágzó Föld - Farkas István volt az elnöke.

Amikor aztán engem választottak elnöknek, ügyeltem arra, hogy becsületes segítőtársaim legyenek. Gaál István volt a könyvelőm, kiváló szakember, jó családapa. Ekkor 172 tagunk volt. Bár nehéz évek következtek - gépek, szakemberek hiánya, nem volt elég istállónk -, még így is a nagykanizsai járásban a legjobb szövetkezetek közé tartoztunk. 11 Ft körül mozgott a napi munkaegység, A nyomorusagot némileg enyhítette a háztájiból és a hegyi birtokból származó jövedelem. Aztán lassú, folyamatos fejlődés következett a 60-as évek elejétől. 1960-ban elkészült a 100 férőhelyes istálló, állami kölcsönből benépesítettük, - gümő-kórmentes tehénállománnyal Kopecskó Ernő állatorvos úr irányításával. Aztán újabb istállók építése következett, korszerű, önitatós rendszerrel, közellO millió forintba került. Majd kialakítottuk a tsz gépparkját, központi telepét. Foglalkoztunk sertéshízlalással (korszerű férőhelyeken), valamint csirkeneveléssel is. 1961-ben Schwarz Jenő bácsi segítségével elhoztuk Fakosból Magyar József kertészt, a téeszünk új üzemággal gazdagodott. Olyan termékeket állítottunk elő, hogy a kiskanizsaiak is idejártak vásárolni. Szép dinnyeföldünket Parti János bácsinak köszönhettük. 1964. február 21-ig voltam a tsz elnöke. Ezen a közgyűlésen mondtam le, - s utódom Matus Ferenc irányította ezután a közös gazdaságot.

91

Matus Ferenc (11 éves, Kossuth L. u. 61.)
- A község határán belül a termőföldek nem azonos összetételűek. A Szepetnek felé vezető úttól Nyugatra a talaj humuszban nagyon gazdag, ez a legtermékenyebb földrész. A keleti rész homokosabb, a temetőtől Eszteregnye felé eső terület pedig a legagyagosabb. A házak építéséhez régen a mántai rétről termelték ki az agyagot. A falu és az erdő között a mántai patak táplált egy vízimalmot, szüleim meséltek róla. A mai országúttói 200 méterre dél felé ment egy országút, valahol a mai Kossuth u. 8. sz. ház vonalában.
A dűlőnevek elnevezései is történelmi eseményeket rejtegetnek. A Szpahi-dülő, a tsz major alatti rész török gyülekező hely lehetett. Innen jól beláthatták az ostrom alá vett Kanizsa várát. Szántás közben kisebb lapátot, patkókat sokszor fordított ki az eke.
A Hidegkúti forrás a falutól nyugatra, kb 280-300 méterre található., a szántóföld és a rét találkozásánál. Bővizű, tiszta forrás volt, aratáskor innen vitték az ivóvizet a földön dolgozóknak. A lázas betegek is így könyörögtek ápolóiknak.: "Hozzatok kis vizet a forrásból!"
Törökföld. Ahogy a neve is elárulja, a törökök telephelye volt. A Mánta és Eszteregnye között erdőszegélyt nevezik így.
A régi paraszti élethez tartozott az egyházi ünnepek megtartása, népszokásokkal, közös játékokkal színesítve. Az emberek estefelé kis gyertyával a kezükben gyakran indultak egymáshoz kicsit beszélgetni, szomszédolni. Megkínálták egymást a szomszédok finom ételekkel.


Raffa hegyhát pincéi

I

92

Nálunk a hagyományos konyha ételei közül a dödölle, a búzaprósza és a tökös-mákos rétes maradt a mai családok asztalára.
A termelőszövetkezet alakulása a mi községünkben is sok változást hozott; először keserves éveket éltünk, később már jobban alakult a sorsunk. 1970-től én lettem a Kossuth TSZ. elnöke, megválasztásom idején már több mint 80 tagot számláltunk.
Még a 70-es évek végén sok jele mutatkozott a fejlődésnek. Gyönyörű rétjeinken 150 szarvasmarha legelt, új traktorokat vettünk, modern, ön-iatatós rendszert alkalmaztunk az istállókban, elfogadható havi munkadíjat fizettünk, az állattenyésztésben dolgozók 4 000 Ft körül kerestek. Munkatársaim Kelé Lajos, Németh Géza, Géczi Istvánná, Molnár Ferencné, Boa Gézáné, Gyergyák Lászlóné, Cziklin Károlyné a termelőszövetkezet vezetésében sokat segítettek.
A város azonban lassan elszívta a fiatal munkaerőt. Hozzájárult a közös gazdaság hanyatlásához a Szepetnek központú új vezetés, mely lassan a legjövedelmezőbb üzletágakat (tyúkfarm, dinnyeföld, sertéságazat) elsorvasztotta.
Csordás József { 69 éves, Kossth Lajos u. 42.)
- Egyénileg gazdálkodtam nagy kedvvel, lendülettel 1965-től. Fiatalember voltam, tervezgettem a jövőmet. 1959-ben jöttek az agitátorok; lépjek be a TSZ-be az elsők között, mert én utánam jönnek, belépnek a többiek is. - Szeretnék még egy kicsit önállóan gazdálkodni, meg aztán itt ez a két gyönyörű lovam, csikókkal... Dehát nekik nem az én jövőm volt a fontos, tizenötödiknek írtam alá a belépési ívet, - nem nagy örömmel. Az egyik szervező értett a lovakhoz, biztatóan szólt: - Ezeket a lovakat pedig elvisszük az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Maga ott lesz velük, hiszen ilyen gyönyörű állatokra mindenki előtt büszke lehet. És valóban 1960-ban ott voltunk lovaimmal a kiállításon. Nagy tetszést arattak állataim. Azután újabb feladatot kaptam, Pápára kellett menni 6 hónapos traktorvezető-képző iskolába. Egyre inkább kiszorították az állatokat a gépek a mezőgazdasági munkából, sok mindenhez kellett érteni. Vontató vezetőként dolgoztam, szállítás, szántás, hengerezés volt a feladatom. 1966-ban letettem egymás utén a gépkocsivezetői, motorkerékpárvezetői, autóbuszvezetői vizsgákat.
1968-ban Sormás, Eszteregnye és Szepetnek szövetkezetei egyesültek, Egyetértés TSZ. néven, körülbelül 460-470 taggal. Balázs Géza,
93

majd Komjáthy Mihály lett a közös gazdaság elnöke, Péter Rudolf a fő-agronómus, Baj László, Képpel Ferenc, Jakus Péter Csordás József, Horváth István, Matus Ferenc (üzemegység vezető), Eszteregnyén Somlai Nándor irányította a TSZ-t. Jó volt a falvak közti együttműködés. Naponta találkoztak egymással a vezetők. Akkor én a tsz elnök személyi gépkocsivezetőjeként sokfelé jártam. Ismertem a szerteágazó és egyre erősödő gazdasági kapcsolatok láncszemeit, állomásait. A hízó marhák értékesítése Olaszországban éveken át jelentős jövedelmet hozott. A sertéskombinát - 1973-ban létesült-is jelentős beruházást jelentett. Magyarbolyból hoztuk a sertéseket, 200-as nagyságrendben érkeztek egy-egy alkalommal, végül 15 ezres állatlétszámmal működött, válogatott, egészséges állománnyal. Közben Sormáson a Honvédség kisajátította Fülöp-major területét, 2 és fél milliót kapott a tsz ezért, valamint állami hozzájárulással korszerű gépműhely épült 1972-1973-ban. Első vezetője kiváló szakember Gerencsér István 1-2 év után a Böhönyei Állami Gazdaság telepét vezette. 1981-től már érezhető volt a visszaesés, a gazdaság lassú leépülése. A nagy anyagi beruházással épült sertéstelep nem hozta meg a várható eredményt. Az év végi mérleghiányok miatt revizorok lepték el az irodát, - s megérett az idő a változásra. A közgyűlés új elnököt, Szommer Bélát bízta meg a vezetéssel. Ő jó szakemberként lelkiismeretesen végezte munkáját. Kiépítettük a jugoszlá- viai ormozi cukorgyárral a kapcsolatot, részükre termeltük a cukorrépát. Ehhez a termelési lánchoz hamarosan kapcsolódott a galamboki, a kiskanizsai és a nagyrécsei tsz is. Budapesten is működött két vállalatunk építő és vasipari munkákkal foglalkoztak. A hanyatlást, mely egy évtizede már elkezdődött csak késlelteni lehetett, nem lehetett megállítani. 1990-ben a közgyűlés kimondta a TSZ. megszűnését. A tagság körében nagy volt a csalódás és keserűség, hiszen még az előző évben 25 milliós haszonnal zárt a gazdaság.
Napjainkban megpróbálják a fiatalok továbbvinni az elődök munkáját az újonnan alakult gazdaságban mely most Zöldmező TSZ. néven működik, 60 fővel. A növénytermesztésen kívül szarvasmarha, csirke és pulyka tenyésztéssel foglalkoznak. Az ágazatok elég jól jövedelmeznek, a tagok megtalálják számításaikat. A tsz vezetője Csordás László. Új korszerű gépeket vásároltak, földeket adnak bérbe, - biztatónak érzik jövőjüket.
94

Életem másik színtere otthonomban Sormáson zajlott. A helyi községi tanács tagjaként dolgoztam közel 25 éven át.
A tanács vezetői: Virt Gyula titkár, Fehér Lajosné elnök, Nagy József és Kökényesi Ernő Szepetneken 1970-es évek közepétől a közös összevont tanács megalakulása idejétől. Sormáson a tanácstagok közül Matus Ferencre, Gaál Lajosra, Tóth Ferencnére, Kantó Lajosra és Németh Ferencre emlékszem.
Feladatainkat, melyet a falu fejlődése követelt, megpróbáltuk tekjesíteni.
Csak a legjelentősebbeket említem:
- 1965-66-ban a Béke utca, majd 1979-ben az Arany János utcák
megnyitására került sor, -jelentősen emelkedett a községben lakók
lélekszáma,
- A gáz bevezetése a lakóházakba, középületekbe 1981-82-ben.
Egy-egy épületbe a gáz bekötése akkor, a kezdetek-kezdetén 80 000
Ft-ba került,
- Nagy örömmel fogadták a község lakói a vízvezeték beszerelését
is. Dr. Tóth Géza állatorvos felvilágosító munkája eredményt ho
zott. Ő tényekkel bizonyította, hogy a község kútjai fertőzöttek.
- 1992-ben megépült a szennyvízgyűjtő-telep is. A Honvédség 20
milliós támogatásával és jelentős állami támogatással készült el. A
lehetőség adva van; SZepetnek és Eszteregnye is csatlakozhatna a
hálózathoz, így az önköltség is megoszlana, kisebb lenne.
Örülök a község dinamikus fejlődésének, homokkomáromi hegyi út megépítése igazán fontos volt számunkra. Képzelje el így az új úton 10 km a szőlőhegyem, Kanizsa felé kerülővel több mint 20 kmóilóméter.
Járok a focimeccsekre, szurkolok csapatunknak lelkesedéssel.
Farkas István (75 éves, Kossuth L. u. 101.)
- 1941. február 1-én, 14 éves gyerekként kerültem Fülöpmajorba,
Hentesnek tanultam Nagykanizsán, alig pár hónapig dolgoztam már, -
amikor kiköltöztünk szüleimmel, mert nem volt Kanizsán lakásunk. Ré
gi cselédházakban laktunk, sokszor 4-5 család, 15-20 személy együtt,
egy közös konyhában. A bérlő akkor Grósz Ferencné, majd a háború
után rövid ideig a Batthyány család megbízottja Fürszt Sándor volt az
intézőnk. Először fél konvencióban dolgoztam, majd később 3/4 kon
venciót kaptam, de dolgoznom egész konvencióért kellett, mint a felnőt-
95

teknek. A fizetés Fülöpmajorban egy évben: 16 q búza, 6 méter tűzifa, egy tehéntartás legelővel, 1 q széna. Pontosan, fegyelmezetten kellett dolgoznunk, hajnalhasadtától napnyugtáig. Szabad idő alig volt, tán csak vasárnap pihenhettünk kicsit. A legkisebb fegyelmezetlenséget megtorolták, másnap már kitették, elküldték a majorból, aki rendetlen volt. Aztán kereshetett munkát, nem talált egész Zalában, ahol fölfogadták volna. Elment Vas megyébe, távoli vidékre, máshová.
A majorban 120 ember lakott. 16 pár lóval, 6 ökrös fogattal (4-4 ökörrel) végeztük a fuvarozást. A tejtermelés mennyiségét, minőségét fontosnak tartották: 25-30 darab magyar tarka tehén átlagosan 28-30 liter tejet adott naponta, kiváló zsírtartalommal. Egy emberhez 12-14 állat tartozott. A tehenek mellett dolgozó fejő gulyások és a disznócsordát őrző kanászok pénzt is kaptak munkájukért. Orvosi ellátásban is részesültünk, melyet a tulajdonos fizetett. Az orvos Nagykanizsán a Kisfaludy utcában rendelt.

Az egykor virágzó gazdaság, ma 1.
A fiatalok - öregek, lányok és fiúk együtt dolgoztak egész éven át. A nők napszámba jártak; trágyát szórtak, gyomtalaní-tottak, tüskét böködtek, gabonát forgattak, szalmakazalt raktak. Ráérő időben (ilyen kevés volt) pedig a falusiak birtokára jártak napszámba, 13-14 éves lányok 20-25 napon át egy évbe. Ebből a pénzből ruhát vettek maguknak. Az obornaki erdőben segítettek a fuvarosoknak télen is.
A vasárnapot pihenéssel töltöttük. Újság egyetlen példány járt a majorba, azt pár óra alatt ronggyá olvastuk - már aki tudott olvasni. Délután megpendült a citera, s zenéjére mezitláb táncra perdültünk valamelyik nagykonyhában. így ismerkedtek, barátkoztak egymással a fiatalok. Ha valaki látogatóba ment, szigorúan megszabott ideig maradhatott. Több elutazónak fogatot is adtak. Mi is néha útrakeltünk legjobb barátommal Horváth Istvánnal.

96

I


Az egykor virágzó guz.düság, ma 2.
A termelőszövetkezet, (Virágzó TSZ.) amikor átvette a telepet, bizony már szegényes állományt örökölt az 50-es évek elején. Az állatok nagy részét elvitték a német megszállók, majd utána az épületek is lassan tönkrementek. Egy ideig még együtt maradtunk a régiek közül, de aztán egymás után épülni kezdtek a közeli falvakban. így lettünk mi is sormási lakosok. 1953 karácsonyára felépült a kis otthonunk.
Szusz István (60 éves, Béke u. 13.)
Kisgyermek koromban Tolna megyében, Szekszárdon éltem. Alföldön 14 éves koromban szegődtem el nagybátyámhoz juhászbojtárnak Kiskőrös környékére.

Gazdagodott az állomány, s gazdagodtam én is. Havi keresetem 1954-ben 100 Ft volt + 1 bárány. Három év alatt 50, majd 1960-ban már 200 db fölött volt a saját állományom.
Zalában 1969-ben legeltettem először Sormás környékén. A zsigárdi erdő közelében a mai napig abban a hodályban élnek a bárányok, melyeket magam akkor építettem. Napjainkban közel 3 000-et számlál az állomány. Többségük Nagyatád környékén, kevesebb részük itt Sormás közelében él.
Korán reggel, 5 óra körül kezdem a munkámat, megnézem az állatokat a hodályban, majd ott vagyok a hajnali hajtásoknál, amikor új helyeket járunk. Előkészítjük a délutáni etetést, szemesterményeket, szénát, répát, a kisbárányoknak tápot adunk. Fő segítő társaim a puli kutyák, Ők öten-hatan elvégzik sok ember munkáját, a rendteremtést. Figyelni kell
97

\\
az etetésnél nagyon, nehogy felfúvódjanak az állatok. Az állatorvosi feladatok elvégzésében is segítek. A ragályos betegségeket oltással előzzük meg. A csacsikról se feledkezzünk meg, szamarak vezetik a nyájat a megfelelő, kijelölt legelőkre.
A 20-30 kg-os pecsenye bárnyok olasz exportra kerülnek. Egy-egy alkalommal 200-300 állatot rakunk be a hatalmas kamionokba. Hosszú évtizedekig birkáimat a gyapjúért tenyésztettem elsősorban. 8 kg-os átlag gyapjút nyerünk egy-egy állatról. Napjainkban a kereslet a bárányhús után megnőtt, ezért a fekete fejű, amerikai birkával keresztezve találtuk meg a megfelelő fajtát. Szépek az állataink. Öcsémmel, Jóskával nagy örömmel mutatjuk az érdeklődőknek az állományt. A Kaposvári Főiskolától dr. Lovas László tanár úr gyakran meglátogat bennünket diákjaival.
Félő, hogy kihalnak az öreg juhászok, nem lesz aki folytatja ezt a hasznos, szép munkát..., mert, ha csak pénzt lát benne az illető, akkor nem lesz jó gazda belőle sohasem.
Balázs József ( Béke u. 3., 76 éves)
- Molnár családból származom. Apai nagyapám a századelőn molnár volt a nagyrécsei uradalomban. Édesapám a Gizella malom molnára, Budapesten részt vett az I. világháborúban, majd 1928-ban Nagyrécsére került nagyapám nyomdokába. Én 1953-ban kerültem ide Sormásra. Akkor működött még a Bálits-Balog féle malom is. Ott is dolgoztam rövid ideig 1944-ben. A mestervizsgám letétele után itt a malomban átvevő, kiadó feladatot láttam el, Kránicz Ferenc volt a telepvezető. A mi malmunk a kezdetektől (Hoch Oszkár kanizsai ügyvéd bérelte az 1900-as évek kezdetén) un. vegyes őrlésű malom volt. Ez azt jelenti, hogy külön búza és külön rozsőrlést végeztünk. A gépszerelésben is sokszor segítkeztem; a 700 kg-os malomkövet is segítségemmel függesztettük fel. Nagyforgalmú hely volt a mienk, különösen 1954 után, amikor Bálits-Balog befejezte működését. Közben az új telepvezetővel Hosszú Józseffel együtt elvégeztünk Szombathelyen egy 2 éves tanfolyamot, művezetői oklevelet kaptam, telepvezető helyettesi beosztással. De én mindenes voltam, minden munkát el kellett végezni. Átvevő, kiadó, zsákoló, gépszerelő, mérlegelő egy személyben. Zalában az 50-es években 76 malom volt, a miénk is nagy körzetet látott el. A 8 órás műszakban kb. 150-160 q volt az őrlési átlag.
98


Akkoriban 310 Ft-ba került 1 q takarmánybúza és 330 Ft-ba az étkezési búza.
A malomépület és a raktárak
Amikor a raktárak is elkészültek már (1968-ban) 1 200 vagont gyűjtöttünk be nyári időben Hahótról, Gelséről, Becsehelyről, Homokkomáromból, Nagyré-cséről, Zalaszentbalázsról, Balatonmagyaródról, Zala-
karosból, Szepetnekről, Murakeresztúrról is jöttek hozzánk örleni. Itt állt az autó, Zetor-sor vége a másik pedig Kiskanizsa utolsó házainál. 1969-ben Letenyére kerültem. Szerettem a munkámat, értettem a gépekhez. Legkedvesebb munkatársaimra Takács Antalra, Hosszú Józsefre, Albert Ferencre szívesen emlékezem.
Szabó Sándor (Kossuth Lajos u. 124., 69 éves)
- Századosi rangban, egészségügyi szolgálatvezetői beosztásban dolgoztam a honvédség sormási alakulatában. A falu életéhez sokezer szállal kötődtünk.
A termelőszövetkezetek alakulása idején, (1958-ban kezdődött ez a folyamat) még idegenkedtek az emberek a közöstől, sokan a városban kerestek munkalehetőséget. Csak nagyon kevesen maradtak itthon, ők is szakképzetlenek voltak, a gépekhez nem értettek. Hányszor jött a tsz elnöke, Bagonyai Tóni bácsi: százados elvtárs, adjon egy pár embert a traktorokra, tehergépkocsikra! Jöttek-mentek a katonafiúk reggeltől-estéig dolgoztak a mezőgazdaságban.A tagság már megismerte a honvédeket, baráti szálak szövődtek. Idősebb falusi emberek, kik otthon egyedül maradtak sokszor szorultak katonáink segítségére a ház körüli munkákban. A kapcsolatok ápolásában, elősegítésében parancsnokunknak László Tibornak és Mics Ottó szolgálatvezetőnek volt nagy szerepe.
A falu kulturális életében is újdonságot jelentett a honvédség jelenléte. Vajda Lajos igazgató-tanító úr, majd a Kövesi tanító házsapár tánc- és színjátszócsoportjában felléptek nagy sikerrel katonáink is. Vörös László és Kiss János századosok irányították a művelődési munkát.
1963 őszén megkeresett Vitt Gyula, a községi tanács titkára, hogy se-
99

gítsük a községi Vöröskereszt munkáját. Elvállaltam az elnöki tisztséget. Évente kétszer megszerveztük a véradást. 1964-ben első helyezést értünk el a megyében, a jelentkezők számát tekintve. Segítőtársaimat örömmel sorolom: Becze Marika néni, Boa Gézáné, Balázs Józsefné, Kontó Lajosné, és még sokan. A véradókat a laktanya étkezdéjében ebéddel vártuk, kávéval, italokkal kínáltuk. A Nagykanizsai Véradóállomáson Bacher Mihály főorvos úr gyakran kért tőlünk sürgős segítséget.
A Vöröskereszt beindította a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat. A 30-40 jutalmazott között szinte minden évben az elsők között volt Perhocs Ferencék és Géczi Istvánék otthona.
Karácsony előtt összeírtuk a faluban élő árvák és félárvák neveit, gyűjtést indítottuk segítésükre. Személyes példamutatással lehett szép eredményt elérni. Bálokon a tombolák bevételét is e nemes célra szántuk. Becsületes pénztárosaink Takács Erika és Kelé Zsuzsa javasolták, hogy az iskolai kirándulásokat is segítsük.

A község kultúrotthona
A 60-as évek végén megalakítottuk a József Attila Baráti Kört. Zenés esteket, klubdélutánokat szerveztünk kiváló előadókkal a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemről. Családi ünnepségeken, a névadó ünnepségek alkalmával mindig együtt voltunk Sormás község képviselőivel, vezetőivel Molnár Jánossal, Virt Gyulával és Farkas Istvánnal.
100

Trombitás Béla ( Nagykanizsa, Fáy A. u. 9., 60 éves)
- Üzemünket azért létesítették, mert a Nagykanizsai Bútorgyár területén kevés volt a hely. Kerestek egy közeli telephelyet, így került Sormásra a választás. A szepetneki Béke Termeló\'szövetkezet vezetése a TSZ major - gépjavító központ közelében egy régi istállót bocsájtott az üzem rendelkezésére, melyben régebben baromfi tenyésztés folyt.
Létrejött a megállapodás: a TSZ. biztosította az épületet és a munkaerőt, a bútorgyár pedig a szakértelmet, a gépeket, - a munkalehetőséget, így kezdte el a munkáját 1979. áprilisában a Szepetneki TSZ. Sormási Szivacsüzeme, kezdetben mintegy 30 fővel. A tsz alkalmazottjaként én voltam az üzem vezetője, a Bútorgyár pedig Magyar Lajost bízta meg, hogy a kapcsolatot biztosítsa, a megrendeléseket közvetítse.
A két műszakban dolgozók többsége nő volt, csak a rakodók voltak férfiak. Aztán 1-2 éven belül bővült az üzem: nyersszivacs tároló épült, létrehoztunk egy újabb üzemrészt a heterogén-gyártó sort. A hatalmas bálákba rakott hulladék szivacsot újra felhasználhattuk a bútorgyártásban. A dolgozók létszáma is nőtt: az 50 fős dolgozói létszámból kb. 20-22 fő volt sormási.
A gépek szervizelését, javításait a Bútorgyár végezte Nagykanizsán. A gépesítés jellemzésére próbálom felsorolni gépeinket: szabászgépek 5 db, elektromos hegesztőgép 1 db, ragasztás 5 asztalon, kézi szabászgép 3 db.
A dolgozók átlagfizetése (1979-1984-es években) 2 500 - 3 000 forint között mozgott. Órabérben dolgoztak, sokszor túlóráztak. Üzemünkben elsősorban olyan tsz tagokat vettünk fel, akik egészségi állapotuk miatt a mezőgazdaságban nem tudtak dolgozni. Szívesen jöttek hozzánk, a sormási Pete László raktáros, Miháczi Ferenc, Kelé Lajos - és még sokan -, kiváló munkatársak voltak.
Naponta hordták a szivacstáblákat - 6 tonnás Zillel - 5-6 fordulóval a Kanizsa Bútorgyárba, és 3 fordulóval a Gelsei Kárpitos Üzembe, pótkocsis Ifával. Végül is Svédországba, Norvégiába és Finnországba valamint a környező középeurópai államokba kerültek a modern, könnyű bútorok a hétvégi házakba, üdülőkbe.
Üzemünk 1984-ig működött.
Megszűnésének fő oka a külföldi piacok szűkülése, a megrendelések visszaesése volt.
101

Gaál László (Kossth L. u. 86. sz., 45 éves)
- 1976-ban kezdtem működésemet vas- és fémszerkezeti lakatos
ként. Kerti kapukat, teraszokat, farácskapukat készítünk elsősorban ma
is. Bővült lassan a megrendelési kör, a környékről egyre több munkale
hetőséget kaptunk. Többször gondolkodtunk az elmúlt évek során, el
költöznénk Nagykanizsára, de itt születtem, itt gyerekeskedtem, ide köt
minden, - itt maradtam Sormáson, Hál Isten van munkánk, csak a sza
badidő nagyon kevés. A hét végén egy pár órát a családdal tölthetek, Vi
déki útjaimra néha elkísérnek gyermekeim, akik szívesen utaznak ve
lem.
A községi vezetés segíti munkámat, nagy segítség, hogy jelenleg még nem kell helyi adót fizetnünk.
Legérdekesebb, emlékezetesen szép és nehéz munkánk közül kiemelhetem: az Inkei-kápolna kapuját és kerítését, a kanizsai vasúti híd felújításakor végzett munkánkat, mely méreteivel jelentett nagy kihívást, valamint a filmszínház felújításánál végzett munkánkat Lentiben.
Belső Ferenc (Arany J. u. 44., 53 éves)
- Igen hallottam már arról, hogy valamikor Sormáson sok ember
foglalkozott méhészettel. Feleségem családjában is éltek olyanok, kik
nek a méhek segítettek a megélhetésben. Bicsak Jánosék is több generá
ción keresztül szakszerűen méhészkedtek
Én senkitől nem kaptam gyerekkoromban se tanácsot, se jó példát, azt sem tudtam mi fán terem a méhészet. A 70-es évek elején Hohl bácsinál dolgoztam kőművesként Fűzvölgyön . O beszélt, mesélt először a mé-hekről, majd egyszer meg is mutatta szeretett állatait. Öcsém is velünk volt, mindketten kaptunk egy ismerkedő szúrást a méhektől. Ő kiabált egy nagyot, s elrohant a veszélyes helyről, - én egész jól tűrtem, ott maradtam a helyemen. Hohl papa megszólalt: "Édes gyermekem, te jó méhész leszel!"
1975-ben kezdődött. A Szentgyörgyvári-hegyen megvettem 10 családot Anda Józseftől, aztán még tizet. Másik év tavaszán szállítottam haza őket. Tíz évig vándoroltattam a méheket, legtöbbször Becsehely-Val-konya, majd Csapi irányában. A sok eredmény és öröm mellett, bosszúság és fájdalom is kísért útjaimon. Csapi közelében egy szörnyű nyári vihar jégesővel 1 óra alatt tönkretett 10 családomat. Végül is Sormáson, a falumban telepítettem le őket. A tsz-ház melletti réten, akácás közelé-
102

ben van az otthonuk. Középszintű a lehetőség: akác repce, napraforgó közelében, - közepes a mennyiség és minőség.
Közben 1977-ben elvégeztem Zalaapátiban a méhészeti iskolát, szakmun- kás oklevelet kaptam. Szakcsoportunk vezetője Kamasz Sándor is sokat segített a kezdetekben.
A 80-as évek legnagyobb veszedelme az atkafertőzés volt. Nagykanizsán a szakcsoport tagjaival filmen láttuk a védekezés módjait. Olyan pusztítást végzett egyébként az atka fertőzés, hogy az akkori méhészetek 50-60%-át tönkretette. Vegyész barátom is kioktatott, állományom nagy része egészséges maradt. Mégis 2-3 év kellett míg a normális élet helyreállt.
Szép terveim vannak. Az alapok rendelkezésemre állnak: 90 méhcsalád, téglából épített méhesház, és a családi összefogás is biztosított. A nagyobb munkák idején hatan is dolgozunk.
Fiam 26 éves, "beavatása" már megkezdődött. Szeretném ha főállásban itt a családi méhészetben dolgozna tovább.
Egy mondatom még a munkámról: "Aki a méhészetet megszereti egy kicsit, egy életen át nem tud megválni tőle!"
Kedves Kövesi tanító házaspár sormási éveit, leányuk Klárika az alábbiakban foglalta össze hozzám küldött levelében.
Sajnos édeáawfÓMt\' attléáeqetével eyej, icCa- óta, aandoÁ txuuui/í.
a^tdttaÁ a Lalu&<z*t e4*t&exe&, aÁiá- aátív- léaqtvewít
. "Pl. "?CgW}tÁ ^.ajoa. é& ^eleaé
űif-6e*t). 1/alt ayuHAfécUtttá-: "TCeíe .. ct. 52-6e*i. "%<& ÖÁet tue^áexeáHC, &xéá*i fátví-te*U tttdná a ntúlt ettdéÁect.
; Ue j&?je*te6, a, lAáta&pt/í: Sd&uutqám t$5?-6e*í éeydett
etoy&ett &uútott ott <*f alatt a% idS
alatt, *niy. éde&afcátn, foy&áy&w volt, de ttem *nc&#171;t áittevejett t*str
tí (*tútt Aelyetteú,. Sde&afiám a ÁéfáL 6c(&fe^éAc után
&#8226; t929-áett áenült Sonmávia,. O wUt a tevettteo&üztS:
103

1
anyám- éú. éd&iafuun tHUrtÁő&iéiyátutÁ ttejtfiéá^e <t utéuti id&4$<i6na, tevScUá-, eutU eléy tu<vfó<zl*tMi<í ido&pxÁ volt, af é*t ytfe**KeÁ&vU éltnétttfeim- áí, Aiáf aÁemiKH., aÁanaticutul átéltem- o&et.
a,
tál-favyui főnt éd, ú^envefte af em&eneáet. "íYoytf- jS fiéletáwzi j4n.~
f e*K&&te&. s4 éedfolyáltatáiaá, teteje atatt af élettjáná6at voi&évituzfi, teef^eíeftÁcwC, t*U áiúdíááa áátuil áö&yuttöttüá-, euneítftteA ve$et&je, áyenveféje l^we^vtó-jet.) édeúatttfátu- volt. "Tttéttdty <* 0U4& 6e$deLe etott tett mett&#171;tü*t&. "Wtajd áövetáejett &#171; fata&tatáa- eltette
á$<zlé&o<i atáttyától tiaytfméntéá&ea fciyyött <t átláaa. ft 4qüLSáÁet v<tíó- éa^tcAoíat jó- uoít, áetütteá. ái évti^edeá- alatt a, áeyiÁ alól úttön^je volt <Hf el4XMW$táltfa4, á^ütöc énteáefleteá, áeuefeté&éwá>.
tanít, a. ÁötAetelmétttfeÁet i&mentettc a- 4qüLo&6el,
a-
Z(űL volt. TtentcteiÁ <t 4
petdlt, fcutem eyé&fr aqái<M, nafia*tta 2-3 ytjeitKeé, af faáát, atmi&áit, &}á#Koláát MŰ^ éd&iewtfám 6éá$ítette det (Hiy*f> <z 6ult, 6oyy faágéi a.
o&ftáltfo&xt 2.3. eaetley. 4. oúgtáiyt vmytf, 5-&et. /í &i&útiáe, iáÁolóa áit/Zcl frilytatSdott: ta/ía<lat(UH^é<ieÁ,
való-
tiott) tAen&ettcfeáne imlá LelÁéáyilé4&6, alÁalmával, cunettfeá, mi*tr city Son#ná& úqámÓM jó- ened*Hé*uttfel fántdtaÁ.
alúalntdtuil a, ^<xlu múltját etevwtítettéá, Lel
104

l, tdnc<UÍáaí. /t 71/ i*te?jele*téáe előtt a, 6oá4$ú téli, eútéáat fő etyoylaltááyot jelentett a, fcetteilo/í. &$átKŐna. 2-3 ájítutana&ux, v<xlő ÁévfüCSdéíi, euKeítfttcÁ áoxottája, af etó~-adáá- volt, éá, <z**Ut fa-jttalty üvttő 6ál áövetett. /t áqittfuzclot ia-6ol<*fi4ido&usi, taÁott áacAicle4$6áái&ól, a-áitctattóÁ Ö44$e. fíf i&áala, fő- 6eiq&}í*t voit eif öa frutt&uttévet, tKafet af eíééaqütt áuétúnúáf mdott ottáo*tt a. t af eíSeuiéiioÁtiaÁ. /í frttu adta, öteqe <& 4%üááé- <t úfűtdtvta&yáAof. /ítati ütutefifiel á$őt<zÁo$t<xttáÁ a, falut, eutU&o* lo<HZ4Áac&tÁ>9*t Lelwtotult<z6. a, fcat*do& é*tcáeívc, ídÁaía. udmvtéut, Műc&onxat ^efef&oCött 6c,
ti &ál. "7Jti*tcU*ute6- a, fa écteáatufáttt. wUt, ttéfauty üytfe-x fiatal
yített. \'Zfíneá* ttéfitá*tc c&ofio>itu*tá- volt af itt átŐMtááo-já 6a*tvé<l-l, eunettfueÁ ttuzytuH- i& tay-ja- wxttam. S$t*tjátá%á4L iá- frto-- fütt jántuÁ a, éöfuu^cjS ^xíxuiáat (60-tui éveé&ea). /í 6á6o>ui után táttciaáala, *n<t&úCött, a, fáétól t&uué&fet&ett tön,-téttt. /4f 50-&Í éve&6e*í &é$t*HUtt&a áiátUtáat ie*tde$ett a- a Leírt&tte& wuttÁáiéőí. Lde&xfrá*H, feitóvenaetuft, %e*tde$ett, távoluynáat. i
iá, volt a ^atu*taÁ, <wteltf6e*i a, áátyéutt, iá, a, uutlo*K*K<tl á$e*H&e*t, <* Sátoátétett, volt. *)tt áottyolítot-tuá, te evj- atiéUátU venactufeáet iá-. Sjc4et taoaáá^ní, májuá- tájé-&dtt ájoátuÁ meyttvitiuU. a&ol mí*tt 6atnaáf téuty vettcw-(50-eá- éveÁ).
1%af<pitm*á- volt a-f élet *tU*td a, éultútálii,, tttitteC et, áfio*télet fenéit- míg. a, áyüleúH, tttfuydíj/k*. ttem metttcÁ t$72-6ett. 1951- ? 972-ty volt a, falu üutttőja, éa- t$Uttde*teáe-. iá- tKűáöeíött a, frilcifaut- úpzyyató- ún vefetéáéuel, aÁc a- volt: "/lL/UMZcá- \'pencttc. Sf alMUut eif idSi^<iá6^ut volt
105

(cerült, á&. <x 30-etá, év áéneú. a. tná&évt. JleAet, 6oyy 6c*tuvuzdtaÁ doty&á, a, de töé&tufcre a. <ia,jőt ewíéÁeitHtc
éeveaet tudott tudttuH <ieyíte*U Ótutdí.
Üdvöftettel:
. 2000. 7. J6. Seut "Tftanco- te. 15.
Németh Ferenc és Németh Ferencné (Béke u. 23., 66 éves, 64 éves)
- 1972-ben helyeztek ide bennünket Sormásra tanítani, Kövesi Gyuri bácsi és Teri néni utódaként.
Az iskolában 67-es tanulólétszám egyik tanteremben 1. osztály, a másik teremben a 2. osztály és a 4. osztály tanult együtt. A kicsi iskolában is tudtunk kiváló egyéniségeket nevelni, hiszen Tislérné Tóth Zsuzsanna a kanizsai gimnáziumban nyelvtanár, Mátyás Ágnes a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanul (3 diplomával), Szilajka Mária és Polai Ildikó pedagógusi pályát választotta tanítványaink közül.
Az iskola belső életét a szülők és atanítványaink segítségével alakítottuk, fejlesztettük. Mutatós szemléltető eszközöket készítettünk matematika és nyelvtan tantárgyak oktatásához, az iskola rendjét tanulóink őrizték. Jó volt a szülőkkel való kapcsolat; mindig alkalmazkodtunk az O elfoglaltságaikhoz, a szülői értekezletek és egyéb rendezvények időpontjainak meghatározásakor. Úgy éreztük hires írónk Gárdonyi Géza szavai alapján "lámpások vagyunk" ebben a kis faluban.
Minden tanévben 2-3 napra kirándulni is mentünk. A tanulmányi kirándulásra a szülők is szívesen jöttek velünk. Szinte az egész országot bejártuk a hosszú évek során: Eger, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Budapest, Pécs, Veszprém, - felsorolni is nehéz, merre jártunk.
Gyerekeink gyakran szerepeltek különböző műsorokon, vetélkedőkön. Az úttörők megyei kulturális seregszemléjén arany oklevelet sze-
106

reztünk "Fürjecske" - népi tánccsoportunkkal, - és 25 000 Ft jutalmat kaptunk eredményes szereplésünkért. Nagykanizsán tizenkét színjátszó csoport közül az első helyet szereztük meg egy másik alkalommal. A Láthatatlan Lajcsi című színdarabunk megynyerte a gyermek és felnőtt közönség tetszését. Kelé László a legjobb fiú szereplő díját kapta meg. Mesemondónk, Czuk Rita is sok elismerést szerzett iskolánknak. Rita -úgy tudjuk - pedagógus pályát választja, napjainkban a főiskolán tanul, - örömünkre.
Külön színt jelentett iskolánk életében a Sormási Honvédség alakulatával kialakított szoros kapcsolat. Irodalmi színpadunk, tánccsoportunk a honvédség kulturális szemléjén Veszprémben többször szerepelt, Jutalomüdülés Zánkán, szereplések következtek Pápán. Tanulóink szereplését a katonák zenekara kísérte, valamint a szereplés kölségeit is Ok biztosították.
Mi még két tanteremben tanítottunk az 1942-ben épült fő épületben, s két évig az ott lévő szolgálati lakásban laktunk. Még a mi időnkben, 1976-ban készült el (százezer forint induló költséggel) jelentős átalakítással az óvoda. Huszonhetes létszámmal indult el itt a munka, a szolgálati lakás átalakítása után. Aztán később a 80-as évek elejére, még két tanterem épült (kb. 350 000 forint induló költséggel) A községben minden tervünket az iskola fejlesztése érdekében a község vezetői közül legtöbben támogatták, sokat köszönhetünk többek között Tóth Ferencnének, Csordás Józsefnének, Matus Ferencnek. Többen tanítottak rövidebb-hosszabb ideig iskolánkban napközis nevelőként, Krizsek Izabella tanítóként. Popellár Jenőné, Gerencsér Istvánné nevére emlékszünk.

Igazgatásilag Eszteregnyéhez tartoztunk, ahol dr. Kelemen Ottóné valamint Lakatos József voltak az iskolaigazgatók. Később Szepetnekhez tartoztunk. Nyugdíjazásunk (1981 illetve 1994-ben) után is -úgy érezzük - megbecsült, tisztelt lakói vagyunk falunknak. Ott vagyunk minden községi rendezvényen, maghívást kapunk az iskolai ünnepélyekre. Elégedetten látjuk a község fejlődését, minden eredménynek együtt örülünk.
107

Az iskola mai állapotáról, örömeiről és gondjairól Lenner Lászlóné (Nagykanizsa, Zemplén Győző u. 11/A, 58 éves) igazgatónő szólt:
Amikor egy éve 1999 szeptemberében megkezdtem a sormási iskolában a munkát 15 fős gyermeklétszámot örököltem. Elődeim (Fuksz István igazgató, Horváth János, Fuksz Istvánné, Szentes Krisztina, Csáki Andrásné, Nitt Ferencné és Flumbort Andrea tanítók) bizonyára mindent megtettek a létszám emelése érdekében, - nem sikerült. A megszűnés szélén állt az iskola. A szülők Nagykanizsára Írattak be egyre több gyereket, minden nehézséget (közlekedés, bejelentkezés) vállalva. Az utolsó pillanatokban az Önkormányzat gazdasági és szakmai átvilágítást kért, a hogyan tovább? érdekében. Egy olyan I. osztály indításának gondolata merült fel, melyben azok a kisgyerekek járnak, kik tanulási és magatartási zavarokkal, problémákkal küzdenek. Az előkészületek a cél érdekében rögtön megkezdődtek. Szakemberek véleményét, részvételét kértük a Zala Megyei Pedagógiai Intézettől. Tanfolyamot végeztem, meglátogattam többször azt a budapesti iskolát, ahol már működik ilyen szervezésű osztály. Elkészült az úgynevezett speciális tanterv, amely tulajdonképpen a normál tantervi oktatáson alapul, csak személyre szabott, egyénekre lebontott feladatokat szab meg, - tartalmazza a tehetséggondozást (a legjobbak érdekében), a felzárkóztatást (a gyengébb tanulókért) is ez a nevelői terv. A logopédiai szolgálatot is megkerestük, ők is segítségünkre lesznek.
Mindezek eredményeként az idei (2000-2001) tanévben 8 kisgyermek iratkozott be a speciális I. osztályba, 4 tanuló a szomszédos faluból és Nagykanizsáról.
Iskolánk belső életét a nyitottság jellemzi. Mozgalmas volt az elmúlt tanév; tanulmányi versenyek (környezetismeret, matematika, nyelvtan (IV. helyezés!), szavaló versenyek, atlétikai versenyek (IV. - VI. helyezés) sok tehetséget mozgattak. Színházba (bérleti előadások) és uszodába jártunk Nagykanizsára. Év végi Kirándulásunk Budapestre felejthetetlenül szép volt, a házelnök meghívására az Országházba is látogatást tettünk. Itthon minden nemzeti ünnepünket műsorral köszöntöttük. Karácsonykor, farsangi karneválon, Öregek és Anyák Napján valamint a Falunapon szerepeltünk. Iskolánkban helyet kapott az úgynevezett Művészeti Iskola: furulyázni és citerázni tanultak a gyerekek, s e hangszerek megszólaltatásával is szinesíteni tudtuk műsorainkat. Jövőre is szeretnénk ugyanezt a fejlesztési speciális osztályt indítani. Nagy-
108

kanizsáról és a környező falvakból nagy érdeklődést tapasztaltunk. A sormási szülők az óvoda és az iskola munkáját értékelve bíznak bennünk, támogatják törekvéseinket.
Az óvoda 1982. szeptemberétől működik a községben. Előzménye a 70-es évek elején az úgynevezett nyári óvoda volt, amikor a nyári hónapokban (június -július - augusztus) a szülők mezei munkája, elfoglaltságai miatt beadták a gyerekeket az óvodába. Egyik óvó néni, Dobó Ida, -ki 1974. nyarán középiskolás diákként vezette az óvodát, így emlékszik: "Júliustól augusztus végéig vezettem a nyári óvodát Sormáson. Sok játékot, verset tanultak a gyerekek, meséket dramatizáltunk. Ünnepélyes záróműsort is rendeztünk a gyerekek műsorával.
Novak Lászlóné (Nagykanizsa, Körmös u. 36., 43 éves)
Én 1986. szeptemberétől dolgozom itt, vezető óvónő beosztásban. Akkor 30 gyermeket számoltunk, de ez a létszám szinte évente változott; az új utca (Arany János út) benépesült 1988-ra, ekkor emelkedett a létszámunk legnagyobbra: 46-48 kisgyermek járt óvodába, 1991-től sajnos újra visszaesett a létszám. Napjainkban azonban újra megfelelő létszámmal (30-35 fő) dolgozhatunk.
Az egycsoportos óvodából 1988-tól kétcsoportos intézménnyé válhattunk. Két "törzstagunk" dolgozik velünk szinte a kezdetektől: Nagy né Polai Ildikó (1983-tól) és Poszavecz Ildikó (1987) óvónők.
Mai felállásunk: Novak Lászlóné vezető óvónő, Nagyné Polai Ildikó óvónő. Szálai Ferencné dajka, Farkas Istvánná konyha személyzet és Figler Ferencné takarítónő.
Felszereltségünk megfelelő. Egy szobát átrendezhettünk tornaszobává, tágas, világos helyiségben folynak a foglalkozások. Szép tágas, virágos udvarunkon sok játék, homokozó, labdatér biztosítja a játéklehetőségeket. Játékközpontú a napirendünk is. A gyermekek saját egyéni vágyaikat követve játszhatnak, pihenhetnek, étkezhetnek. A meseszerű foglalkozások közt helyet kap az ábrázolás, a testnevelés, a környezetismeret (közlekedés), matematika, mese és versmondás is. Sokféle műsorra készültünk a gyerekekkel, a karácsonyi, farsangi lázas készülődést szép előadások követik minden évben. Köszöntöttük az édesanyákat, a falu idős lakóit Anyák Napján és az Öregek Napján. Születésnapi köszöntés is szokássá vált kis községünkban. Színházbérletünk (Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központban) 4-5 előadásra szól.
109

Gyakran kirándulunk a közeli erdőbe is. Folyik ott egy kis patak, a gyerekek felfedezik a természet rejtett szépségeit.
Régi vágyunk, hogy szeretnénk az udvaron lévő vasból készült játékokat (csúzda, mászóka, stb.) fajátékokra cserélni. Tovább virágosítjuk udvarunkat, s gyümölcsfákat is ültetünk még. A kisgyerekek nagyon szeretik őket, gondozzák és várják, hogy gyümölcsöt hozzanak.
Dr. Nagy Árpád (1937 - ti997) - hivatásának gyakorlására felesége dr. Nagy Arpádné Rábai Ágota emlékezett.
1971. szeptember 15-én került Szepetnekre, s közel 20 évig látta el a körzet orvosi feladatait. 1991-ben meghalt az eszteregnyei orvos, dr. Kelemen Ottó, s ettől az időtől kezdve folyamatosan Sormáson is rendelt heti 2-3 órában. 1992. január 1-től Sormás-Szepetnek háziorvosi körzetté alakult, s ezzel a változtatással minőségileg magasabbrendű egészségügyi szolgáltatást kapott a falu, hiszen ezután heti három rendelés (hétfő: du. 4-6-ig, szerda: 8-10-ig, péntek: 8-10 óráig) folyamatos kapcsolatot jelentett a betegellátásban. Bensőséges kapcsolat fűzte Őt a falu lakosságához, szeretettel gondozta őket. Többször hangoztatta: a sormásiak igényesek, törődnek egészségük megőrzésével. A lakók közül 250-300 fővel rendszeres kapcsolatban állt, sokat közülük barátjának fogadott. Józsáék, Szusz Pista, Horváth István traktoros a Gaál család nevét gyakran emlegette. Miháczi Ferenc volt a "művész úr", mert egy alkalommal mutatós zárat készített néki. Szabó Sanyi bácsival is sokszor viccelődött. Ő a barátokat emberi értékek szerint válogatta, nem társadalmi és anyagi hovatartozás szerint. Betegeinek sok életvezetési tanácsot adott, vidám hangulatával hitet, biztonságot sugárzott a Ő személyisége. Mindenkor elérhető volt személyesen vagy telefonon.
1998. március 1-től dr. Imreh Károly látja el a körzetet. 2000. januárjában a szepetneki és a sormási önkormányzat úgy döntött, hogy az egészségügyi alapellátás érdekében gyermek házi orvosi ellátást is biztosít a két község számára. Május hónaptól dr. Ahmed Al Bánna gyermekorvost nevezték ki e feladat ellátására.
Kontra József (Béke u. 28. 52 éves)
így emlékszik a rendszerváltás időszakára, s az azt követő négy évre: 1989. őszén Mátyás József volt a polgármester Sormáson. Ő hamarosan le is mondott, mert Nagykanizsán betöltött munkaköréhez nem tar-
110

totta összeegyeztethetőnek a vezetői beosztást, Decemberig a 2. választás időpontjáig Csordás József alpolgármester irányított a hivatalt. Én 1990. januárjától - választóim jóvoltából - lettem a falu polgármestere. Munkatársaimmal, Molnár János jegyzővel, Szeiler Gyuláné gazdasági megbízottal, Lukács Ernőné adminisztrátorral, Feitli János építésügyi előadóval fontos feladatokat próbáltunk a képviselő testület segítségével megoldani.
Főbb céljaink, feladataink az 1990-1994-es időszakban a következők voltak:
- A hivatal zökkenőmentes, folyamatos működése érdekében nagy
átalakítással, építéssel az egy kis szobából modern hivatali helyi
séget építettünk.
- A nagy átalakítással együttjárt a gáz bevezetése a középületeinkbe
is (Polgármesteri Hivatal, iskola, kultúrház).
- Utak rendbehozása, építése is egyre sürgetőbb feladattá vált. A te
metőhöz és a halottasházhoz vezető utat sikerült rövid idő alatt
megépítenünk.
A homokkomárom felé vezető hegyi út építésénél több alkalom mai 40-50 ember vett részt a különböző munkálatokban. Az erdő úgy benőtte a régi utat, hogy közel egy évig csak erdő és bozótirtást kellett végeznünk. A Molnári és a Kanizsai Téglagyártól, az Izzótól ingyen érkezett közel 600 teherautónyi törmelékanyag az út alapozásához.
- Az általános iskola régi szárnyához - a külső- és belső tatarozással
együtt - új épületet emeltünk, két tanteremmel, tanári szobával,
emeleti helyiségekkel, vizesblokkal ellátva.
- Szennyvízgyűjtő telepet létesítettünk, melynek avatására, az álta
lános iskola új szárnyának átadásával együtt 1994. augusztus 20-án
került sor ünnepélyesen.
- A MATÁV telefonhálózat kiépítésére is ebben az időszakban került
sor.
1994. novemberéig vezettem a hivatalt, s adtam át az újjonnan megválasztott polgármesternek Póczai Zoltánnak.
111

m
Póczai Zoltán (polgármester, Arany J. u. 26.)
1994-től választotta meg a község lakossága polgármesternek. Ebben az első ciklusban az örökölt feladatokat - Kontra József volt az elődöm -igyekeztünk megvalósítani.
Öt fő feladatot tűztünk magunk elé akkor:
1. Kerékpárút építése a kiskanizsai elágazóig
2. A kábeltévé hálózat kiépítése a községben,
3. Homokkomáromi hegyi-zarándokút járhatóvá tétele, korsze
rűsítése,

4. Új utcasorok nyitásával a lakosság számának a növelése,
5. A sportélet újraélesztése érdekében sportkombinát építése.
Ezek a feladatok akkor, abban a 4 évben csak célok maradtak. A megvalósítás a képviselőtestület összefogásának hiányában csak részben sikerült. Kisebb eredményeket már felmutattunk: Arany János utcai járdaépítés, árokrendszerek karbantartása, parkirozó kiépítése a központban, - s közben intézményeinket fenntartottuk, működtettük.
1998 tavaszán, a választások után új képviselőtestülettel folytattuk a munkát. A közös munka, az együttgondolkodás lassan meghozta első gyümölcseit: lakossági összefogással 3 millió forint értékben a homokkomáromi út 90%-át korszerűsítettük. Mindez a falu népének a segítségével történt. Több napos önként vállalt munkájával 150-160 fő dolgozott az útépítésnél.
A 2000. év tavaszán sikeres pályázattal 10,5 millió forintot nyert az önkományzat. Állami támogatással együtt az épülő kerékpárút (két kilóméter) - hozzáadva saját erőforrásunkat is 16,5 millióba kerül. Az átadást 2000. október 24-re tervezzük, ünnepélyes formában.
A kábeltelevízió hálózat kiépítését, teljes magvalósítását 200l-re tervezzük kb. 6-6,5 millió forint összegben.
Többszázezer forintos ráfordítással már az elmúlt és az idei évben parkosítottuk útjainkat, virágosítottunk, és a Petőfi utcában Emlékpark kialakítását kezdtük el.
1998 tavaszán hatalmas lendülettel, lakossági összefogással felépült, megvalósult a sportkombinát, melyre mindannyian nagyon büszkék vagyunk. A két labdarúgó pálya (nagy és kispálya, játszótér) faelemekkel épített játékokkal, a távolugró magasugró tér, a sportöltöző épülete
112

együtt színvonalas sportélet lehetőségét teremti meg. A gyors és szakszerű munkáért minden résztvevőnek köszönet, - Csordás Gyula, Szőke Ernő és Bukovics Ferenc voltak e munkák szervezői, irányítói és részben kivitelezői is. Több héten keresztül, hónapokon át folyamatosan dolgoztak itt a község lakói, 60-80 fő társadalmi munkában. A sportkomplexum az úthálózatot is beleszámítva 8 millió forint költségbe került, ennek 50%-a a lakosság munkájának köszönhető.
Községünk egy műemlék jellegű épülettel rendelkezik: a falu temploma. Létesítményeink: óvoda, iskola, Művelődési Ház, templom, orvosi rendelő, Polgármesteri Hivatal, szennyvíztelep-tisztítómű.
Ami nem sikerült még, azt sem hallgathatjuk el.
Nem tudtunk új házhelyeket kialakítani az igénylők számára, mert a tervezett helyen a magánkézben lévő földterületek nem eladók. A képviselő testület tervezi, hogy más helyen nyit majd új utcát.
A meglévő önkormányzati tulajdonú telkeket (5 telket) és a honvédségi lakóépületeket sikerült értékesíteni. Ezekkel az újonnan beköltözött családokkal - mivel az elvándorlás pár éve megállt már - nőtt a község lakóinak száma, - bár a statisztika szerint 965 fő, valójában elérte az 1000-es létszámot.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az alkotó erő a megértésban és az összefogásban van. Az eredmények már láthatóak, érezhetőek.
A jövő útja is csak ez lehet!
113

A riportok és visszaemlékezések sora - melyekben együtt találhatók a tényszerű adatok valamint a mindent megszépítő emlékképek - indokolttá teszik, hogy összefoglaljuk a gazdasági társadalmi változások főbb irányát, fordulópontjait, valamint a község lakóinak életét alakító művelődési viszonyoknak és a sportélet alakulását 1945-től napjainkig.
Amiről a riportok szónak, azokat a gondolatokat kívánjuk kiegészíteni, hangsúlyosabbá tenni, és összefoglalni.
Nehéz pontos időbeli határvonalakat húzni annyi összefüggés található az események között, - ezért a művelődés vonatkozásában 1871-től kezdjük az ismerkedést, amikor az első sormási tanító nevét feljegyezték. Egyes esetekben elkerülhetetlenné vált a riportokban szereplő gondolatok ismétlése is, - ezeknek a történéseknek fontossága, kiemelése érdekében.
A gazdasági és társadalmi élet alakulásában a történelmi események folyamata az irányadó.
A 2. világháború halottait ma is sok család gyászolja. A háború utolsó hónapjaiban, 1945 febrárjában kilenc fiatal sormási fiú nehéz, életveszélyes helyzetbe került. Kilenc leventét a németek parancsára egészen Linz városáig hurcoltak, s ott estek amerikai majd francia fogságba. Ketten meghaltak közülük, a többiek kalandos körülmények közt tértek haza.
A béke első éveiben, 1945-1946-ban megtörtént Sormáson is a földosztás. Elsők között Fülöp-major földtelen gazdáit elégítették ki, de igényelhettek földet a sormási földművesek is. Átlagosan 6-10 holdat osztottak ki egy-egy gazdának. A földosztó bizottság elnöke a szociáldemokrata Dávid Antal volt.
Nagy, osztatlan örömet okozott a községben a villanyvilágítás bevezetése 1953-1954-ben. Ezekben az években már 50-nél több zalai kisközség kapott áramot.
A nyugodt, békés és eredményes munkát megzavarta, a lelkeket feldúlta a termelőszövetkezetek szervezése, - amely Sormáson is felülről vezérelve, erőszakos úton ment végbe 1951 őszén, telén. Sok értékes, munkaképes ember hagyta el a mezőgazdaságot s más területen, elsősorban Nagykanizsa üzemeiben találtak munkát. Ez az elvándorlás komoly gondokat okozott a nagyüzemi termelés első éveiben. Kevés volt a gépeket működtető szakember, akadozott a munka. A minimális munka-
114 ,

bér, a "munkaegység a betevő falatra sem volt elég. A kiskert, a háztáji gazdaság és a szőlőhegyi birtok (már akinek volt...) hozama biztosította a szerény megélhetést.
A kezdetek küzdelmei után elsősorban a gépesítés segítségével lassan javultak az életkörülmények. A különböző munkaterületeken egyre több hozzáértő szakember dolgozott.Új beruházások, istállók, gazdasági épületek, gépműhely biztosították a korszerűbb termelést. Új üzemágak, kertészet, baromfi-farm, sertéstelep kezdték el munkájukat. A fejlődés ütemét ebben a második szakaszban (1957-1980) erősen visszavetette, megzavarta a közös gazdaságok egyesítése, szétválása majd újra egyesítése.
Az 1980-as évektől egyre inkább szűkültek a piaci lehetőségek, és egyre többször mérleghiánnyal küszködött a közös gazdaság. Az új üzemágak - sertéstelep, cukorrépa export Jugoszláviába - nem hozták meg a várt eredményeket. így került sor a közös gazdaság újjáalakítására. 1993. április 23-án új termelőszövetkezet alakult 60 taggal. Lelkesen és eredményesen dolgoznak.

Termelőszövetkezetek Sorsmáson Időpont: TSZ elnevezése

Vezetői, elnökei


1952
Kossuth TSZ (50 taggal)
Csepregi István
1959
Kossuth TSZ
Biliege Károly és


Bagonyai Antal

Győzelem TSZ
Bokán István,


Matus Ferenc

Virágzó Föld TSZ
Farkas István


(Fülöpmajor)
1960
Béke TSZ
Bagonyai Antal


Matus Ferenc
1968-1969
Egyetértés TSZ
Balázs Géza


Komjáthy Mihály

íEsztereenve. SzeDetnek és
Matus Ferenc Sormáson
Sormás gazdaságainak egyesüléséből) 460-470 taggal
115

I
1980-tól SzommerBéla
1992-1993 Zöldmező TSZ (60 taggal) Csordás László
t
A gazdasági életet a politika irányította. Már említést tettünk erról, hogy Sormás népe nem sokat foglalkozott a politikával, - dolgozott minden időben becsülettel (Varga Ferenc riportjában...). Mégis az ország bármelyik helységéhez hasonlóan alakultak pártok; bizonyos létszámú tagsággal rendelkeztek, és szervezeti éleiét éltek.
Pártok 1945-1952-ig
A legnagyobb létszámú a Kisgazda Párt - elnöke Kelé István.
Népszerűsége figyelemre méltó a Szociáldemokrata Pártnak - elnöke: Dávid Antal.
Működött még folyamatosan: Kommunista párt - Gozdán László, a Parasztpárt - elnöke Szabó Antal és a Polgári Demokrata Párt (Barankovics Párt). Érdekes, hogy az utóbbi nyerte meg nagy fölénnyel az 1947.-i választásokat.
1956 októberében a Hazafias Népfront felhívására felvonulást ren
deztek a faluban. Követeléseket hangoztattak, és megkoszorúzták a te
metőben a szabadság hőseinek állított fakeresztet. A koszorú
szalagján ez a felírás volt olvaható: "Megemlékezésül, a szabadság hőseinek. Az eseményen részt vettek a honvédség sormási alakulatának katonái is.
Kultúra - Művelődés - Sportélet
A szervezett művelődés kezdetei Sormás községben a XVIII. század végér tehető, amikor már az 1770-es években a szomszédos községekben (Rigyác, Eszteregnye) valamint az anyaegyház helyén, Szepet-neken iskola működött. Az első írásos emlék Farkas József szepetneki tanítótól szól (1848!-ban), majd Boór József sormási tanítóról 1871-ben.
A régi iskola a mai iskolaépület helyén (Kossuth Lajos u. 32. sz.) épült, kis földszintes épület. A tanítók a múlt században nagy erőfeszítéseket tettek az analfabétizmus felszámolására, hiszen 1870-ben még 553 írástudatlant számoltak (közel a község fele!), a századforduló után
116

1910-ben a falu lakóinak többsége, 752 fő tudott írni-olvasni. Az új iskola 1942-ben épült fel, - két tanteremmel, szolgálati lakással.
Érdekes adatról számolhatunk be; az 1910-es években 2-3 évig kisdedóvó intézet működött Sormáson, - az elsők között Zala megyében -, a Mikó-féle régi házban (Kossuth Lajos u. 68. sz. alatt).
Az iskolaépítés további folyamatáról Lenner Lászlónéval, az iskola igazgatójával riportban szóltunk.
A tanítók az előírt, kötelező iskolai munkán kívül ugyanolyan lelkesen végezték az iskolán kívüli népművelés munkáját. Ez a folyamat az 1920-as évektől végigkísérhető napjainkig: Kovács Ferenc énekkart, zenekart szervezett és irányított nagy sikerrel (1920-1940-es évek). Kövesi Györgyné a népi táncosokkal, színjátszókkal foglalkozott eredményesen (1950-1960-as évek). Őt Németh Ferencné követte a sorban, táncosai és színjátszói sikeresen szerepeltek nemcsak a helyi, hanem a városi, megyei kulturális bemutatókon is. Ez a folyamat a mai napig tart. Horváth János a népi táncszakkör vezetője így fogalmazott: "Nagy az örömünk! Talán méltó utódai lehetünk Kövesi és Németh tanító néni táncosainak. Az O munkájukat folytatjuk..."
A falu Kultúrotthona 1962-ben épült megfelelő színpaddal, előtérben könyvtár helyiséggel. A fiatalok hamar birtokba vették az épületet, -nemcsak a helyi előadások, színpadi játékok örvendenek közönségsikernek, hanem telt házzal fogadják a vendégszereplők előadásait is. 1962-től közel 25 éven át heti 2 alkalommal filmvetítés is folyt a kultúrházban 70-100 főnyi közönség előtt. A lelkes mozigépész, Kelé Lajos jelentős kulturális missziót is végzett, hiszen vándormozisként, rendszeresen Rigyácon és Eszteregnyén is vetített filmeket.
A sormási honvédségi alakulat katonái lelkesen vettek részt a falu kulturális életében (1960-1985), különösen az általános iskola tanulóit segítették, műsoraikat színesítették fellépésükkel.
Napjainkban is színes, érdekes az élet a kulturotthonban. Sokféle rendezvény talál itt otthont. Az iskolások, óvódások ünnepi műsorai, a jeles évfordulók ünnepségein, családi rendezvényeken kívül különböző fővárosi színészek (gyermekszínház, bábcsoportok) szerepelnek sikerrel. Ezen kívül torna délutánok, asztali-tenisz bajnokságok és disco-estek színesítik a programot.
117

Minden évben megrendezésre kerül szép műsorokkal:
- az idősek napja
- a falunap (vetélkedőkkel, sportversenyekkel)
- a gyermeknap
- a szüreti felvonulás
- karácsony és Mikulás napi köszöntők, műsorok.
Uj közösségekben indult meg az élet, az Idősek Klubja valamint az Ifjúsági Klub kezdte meg működését.
A sportélet emlékei közül először azokkal a közösségi játékokkal találkoztam, amelyek baráti közösségekben értelmes elfoglaltságot jelentettek és egyben valamilyen fokon a testedzést is szolgálták a régi időkben.
Az úgynevezett brinckézés a kihegyezett bot ütését jelentette egy meghatározott cél felé.
A karikázás: húsvét táján a gyerekek fakarikát készítettek azt hajtották, szaladgáltak vele.
Az ördöghinta: két fiú körbe, vállukon vasruddal, hámfa láncon egy-egy "hintaszék" függött.
A csigázás: egy körülbelül 10-12 cm-es csiga és egy ostor kellett, mellyel csapkodták a csigát, hogy forogjon. Itt következett a gombfoci: gombokból csapatokat állítottak össze a gyerekek, kaput készítettek, és az asztalon vagy a konyhakövön mérkőzéseket játszottak.
Ezek a játékok az 1920-1930-as, még a 40-es években is namcsak figyelmet, gyorsaságot, ügyességet igényeltek, hanem értéküket az is emelte, hogy minden eszközt a játékokhoz maguk készítették a gyerekek. De ezek a játékok mégsem nevezhetők sportnak, mert hiányzott belőlük a szervezettség az intenzív mozgás és csapatjáték.
A sportélet első jeleit az 1950-es években az iskolában Kövesi György tanító úr úttörő-korosztályú labdarúgó csapata, valamint Kaczens tanár úr tornászai jelentették. Alakult hamarosan egy leány kézilabda csapat is. A sportpálya az úgynevezett Sáros réten, a Lorsi-féle uradalommal szemben a postaút túlsó oldalán volt, talaja elég mély, keleti részét gyakran elöntötte a tajalvíz. Itt játszott az a csapat is az 1960-as években, akikre az idősebb falusi emberek emlékeznek: Kövesi László, Vajda József, Takács Antal, Kaczens Antal, Balaton Béla, Pálfi János, Ködbaurn

118

I

József, Rácz Jenő, Csepregi András, Rákos István, Takács Sándor, Takács László, Józsa István, Molnár Ferenc, Géczi István,Kurucz György, Sánta István, Németh Ferenc, Gozdán László voltak az együttes labdarúgói, - kik a városkörnyéki bajnokságba szerepeltek. Ezekben az években tűnt fel a két tehetség, Leshér Csepregi László és András, kik aztán országos hírnevet szereztek. A 70-es években a sormási Varga László a MAV NTE és a Nagykanizsai Olajbányász NB Il-es csapatainak állandó tagja volt. Ezekben az években az asztali-teniszezők is szép sikereket értek el a magyei bajnokságban. A labdarúgók eredményesen szerepelnek a városkörnyéki bajnokságban. Új szakosztályként működik a "golyós játék, franciás kiejtéssel: petánke. Tagjai meghívásos alapon játsszák mérkőzéseieket.
A kulturális és sportélet eseményein a lelkes szereplőkön, csapatokon kívül sok-sok néző, szurkoló is részt vesz. A vidéki mérkőzésekre is jelentős számú szurkoló kiséri el a labdarúgókat. A község lakói szeretik, igénylik a rendszeres sportolást, a közösségi életet.
Ez nagyon bíztató folyamat!
Az elmúlt évtizedekben sokat változott, fejlődött a község külső képe, arculata.
A modern életvitelt, a környezet és egészségesebb életmódot segítette elő a vezetékes víz bevezetése (1979-1980), valamint a földgáz bekötése (1991) a lakóházakba. A szennyvíztároló és tisztító megépítése (1994) is jelentős beruházást jelentett. Az utak karbantartása, építése (járdák) homokkomáromi hegyi út) már a 90-es évek nagy eseménye volt, melyekről a riportokban emlékezők lelkes hangon szóltak. Az új utcák nyitása, Béke út (1965-1966-ban) és az Arany János út (1980-1984 között) 130-150 lakossal növelte a község lélekszámát, Ezekkel az új utcákkal a község külső képe is sokat változott. A lakók pedig többségük fiatalabb korosztályú - a község életében hamar bekapcsolódtak, lendítői lettek az újnak.
A 90-es évek új feladatainak, elvárásainak egyik lendítője a helyi Önkormányzat volt.
Az 1998-as önkormányzati választás eredményeképpen a Sormási Önkormányzat tagjai:
Póczai István polgármester
Rákos Lászlóné polgármester helyettes
119

Lenkovics Zoltánné Herléné Szilajka Anikó Balázs József Tóth Ferenc Losonczi Árpád
Az előző évtizedekben a testület élén működő jegyzők névsora: 1990-1995 Molnár János 1995-1998 Pintér Zoltán 1999-2000 dr. Lukácsa Erzsébet
íme az eredmények egy része, melyek mind az összefogás, a közös akarat gyümölcsei 1997-2000 időszakában:
- a falu központjában a 7-es főútvonal átépítése, lassító szegélyekkel
- új autóbuszváró épület építése
- sportkombinát létesítése (kispályával, játszótérrel), öltözőépülettel
- járdaépítés, útszélesítés az Arany János úthoz vezető feljáró részen
- a Kossuth és a Petőfi utcai árkok rendbetétele
- a Homokkomárom felé vezető hegyi út építésének további folytatá
sa
- szennyvíztározó építése a Kossuth Lajos út végén
- szállító munkagép (MULTIKAR) vásárlása az Önkormányzati Hi
vatal számára.
Kimutatások, dokumentumok

1490-1520
17 jobbágycsalád
kb. 70-80 fő
1531
16 porta
kb. 90 fő
1564
30 jobbágy család
kb. 150-160 fő
1597-1603
25 jobbágycsalád
kb. 120-130 fő
1690-ig
8-10 jobbágycsalád
30-40 fő
1740-1750
64 jobbágycsalád
280-300 fő!
1770

487 fő
1778

507 fő
1785

538 fő
1792

572 fő
1802

604 fő
120

1819
87 ház
697 fő
1828
82 ház
650 fő
1830

673 fő
1842
77 ház
919 fő
1876

936 fő
1910-20-as évek népszámlálási


adat (1910)
1100 fő
1945
247 ház (Fülöp-major


nélkül)
600-650 fő
1970-1975

850-900 fő
1999. dec. 31.
300 ház körül
937 fő
(1945-ig a népszámlálási adatokat Fülöp-majorral együtt számolták.) A lakosság társadalmi-gazdasági tagozódása (2000. október)

Életkor


0-17 éves korig
189

18-59 éves korig
544

(20-30 között:
119
fő)
60 év fellet
204

2. Foglalkozás
a) mezőgazdaságból élnek 7-8 család - kb. 3%
b) ipar-kereskedelm, szolgáltatás, alkalmazottak
kb. 45-50%
c) vállalkozók 25-30 fő, kb. 10-12%
d) szellemi foglalkozást végzők, diákok
kb. 15-18%
e) nyugdíjasok: kb. 18-20%
3. Munkahely
Itthon 5-6%
Közeli városban 80%
távolabbi munkahelyen 15%

121






KÉPEK, ÉLETKÉPEK SORMÁS ÉLETÉBŐL






122

123





Nem rögös már a hegyi út













124

125

-,


11 ,.30 - I 2.00 Szobor &#8226; emlékpaik jvjtiw-Jtíflá dis/.pf>lRÍri cfm adományod-fsa
Sormás Község Képviselő - testülete
nevében Tisztetettet meghívom Önt
a 2000, szeptember 24-i
Millenniumi ünnepségünkre,

/ PÖ\'CZAÍZolíán &#166; polgármester
Falunapra és fogadásra.


Progra
m

OO.iX)-
Ű9..10
Zerwil ébresítő


&#8226; Pttóli üt piros okW &#8226; DÓÍSO Gy. üt &#8226; l\'tfifffi út fytrjllan oldal
U9.3Ü-
10,00
Túaenc &#166; hivatal ekXi a sznhor JWWM
10,00-
11,\'KI
Ünnt\'pi Si^nrniiv -1 n-mpbmhan &#8226; Himnusi


&#8226; Ünnepi k<W{lotr3( mond éi A zászlót JUrijn K&#187;?atsjy 7olun

726



Sormás Község Önkormányzat
Képviselfi-leslüleie nevében
tisztelettel meghívom
2<XH). oklóhii 31-ón HI.(K) órakor
Sormás-Nagykanizsa kerékpárúi ünnepélyes átadására
es a/ a/í követő \'Kultúrházban tartandó állófogadásra.
A kerékpárutat átadja: Nógrádi László
Közlekedési és Vízügyi Miniszter

127

128

KÖZSÉGÜNK AHOGY A GYEREKEK LÁTJÁK
(A rajzok a 7-12 éves iskolások művei)

I
I


t íl * \' i ! , / * í !


129


130


I^^^^L ilpj


131

I






i ! } .
\'JXÁ /-\'--
1 t
f> \'i. :, &#166;".;. :_
, &#166;.&#8226;&#8226;&#166; .\'.] ÍJ, : .*.\'. / /,
í
&#166; \\
\'-i
^ /W \' ;:ir: &#166;&#166;\'&#166;&#166;\'
)x F% &#166;&#166;&#166;&#166;&#166;&#166;":


















) &#166; : &#166;&#166;









. .\' \'-\';Y\'.J ;\'&#166; \'
; - &#166;\' j \\ \' * - \'&#166; ,

f-i

fl.1. -C
_-_A>--&#187; \', i
j-4 ^

t.i &#8226;
.\'.&#166; 1"^\'l
SS/ ,.&#166;.&#166;\'
\' El.
*&,*-*&#166; . .
. .... ;\'it &#166;&#166; &#166; N-
r )h- . &#166; J &#166; H
\' . ~ r ) }&#166;\'\',\'&#166;
: :. ! ;. J




&#166; 1 ".\' &#166; ; &#166;&#166;!.&#166;&#166;;&#166;\'.&#166;&#166;; &#166;.(&#166;\' ;&#166;&#166;&#166; &#166;;;



4 im^Jli


132


735



DOKUMENTUMOK

134

J

135


136

Sormás község bélyegzője 1740-től 1930-as évekig


&#166;Zs.\'jtü.- 7 - \'
1X11 &#8226; / a \'




i

137


\\ M-U* f a&#187;tt*
U


138

I8M. XXXIII. l.-i
fo mi tat UH

Keresztlevél.

JfírlU

Estractu? e protoftoiío baplisatorüm parodúaf- rom. eatfc
lo:mis -pagina. rzrr.Arí-- ideát miüestmus ooini
i-ljania km-szU itek anvaköi
lap l&#171;

- A kcrcsy.téltnek

Parenfum - A szűlíík

!&#166;;

ionUs, OIMWIÍ et di&#171;

férfl \\ tá

- éa kcr&#171;Kto at. polgári




i*?.
f

*, <&#171;?&#166;


De quibua ex eodem protocoHo per me ftdelítt-r fíitrac\'is nominis subsenptioiit et sigillo paroctiiae munttas tiedi litteras.
igT találván és ide pontosan átírván, eien anyaVftnyvi kivonatot sajátkezű aíáiraíoninaal és a plebáiiiíii pt-csftítH meperősitve kiadtam.
Datym Kel.
e^^

, Jfci, &#166; tflf/
j
f/Wn
Ji{x>ucty\'t- t-f



/ir^ /f/t-.\'

I

j
sfyCL


JUx f 4>JUJ&^. /T /?*>st




q

% &

//



140

-wctj yo-

y4

Népiskolák, tanítók, és jőve
(
i.
i
3.
4
s.
6.
7.
8.
8

A helység & niesye neve
l.akn-
A lako.ok szerint
I a
kul&#187;
A 7, l&#171;fcoJa
bá> Ital
Téli
Nyári
Iskoiames-ler nere, életkora é*
melljet tuJ
Tanult e kiken? (l\'rae-
Ax iskolához larl földek

















bőnanokban
















ura-ma
Mimtsé-
&#171;&#171;
miily barüna
ki J






























|any Tanuliíl







r&#171;t
krrl















építtetett
etlá<U tik
























nin.













E száma




hald



0


/
t/f**\'
/-&#166;

//; .






A--






jövedelmeik összeírása.









Itt.



11.
12.
&#166; 3

L tarlóit

B i
z
I o &#8226;

u
e
i z 0 ti y I a
1 &#187; n
f>L.ih>
Xilly nyi;l-
Sk
Ki ;.ll.l


J



T &#171; d


1 e
m









ni e
n u y i

&#166;Hly HUríti-
milly


mennyi

milly
t\'lláliil

:&#171;>i fitt!
ezen évi



meazIDléu)
-ikífi-


kuiror-rásiik-
ti
kr.
termesz) {&#166;fcwuj bor
mén.
ékben

u."\'.\'
kulfur-ráiok-búl
inéliek
folyla-Ililátf

ji&#171;&#171;íUetl

t J








for. | kr.






[i. m.
ikó






1 &#171;\'&#8226;








for |kr


Í-









\'"/""








ti

y
&#8226;


-

TAROZÓ
HELYSZÍNRAJZ M l:iu.uoa

06/31




4L i


142

Szepetnek
I.szárai Z i n u t T-t A a
yl\'.i.t\\ l;.pülj-t..:c"\'ti\'ti.rus kir-.lrCl ós js-k V -...";&#8226;! :>..): is kápolnák!



.-:: kárt
Er-

st J:ál
r". lövő r:*an-
2-r.t



\'/x>; "l-l -.-
it\'\'


áay 3t 8Eük-&#8226;JS inji.sc-J.
il

Sormás 1 .
12.000
TT-+; \' \' /


i .T
... *J
150



.Ft

... ]ít


... Ft



i

I
... ?t


..\'. Ft
&#171; &#8226; &#8226; &#8226;
rt


















j
&#166;"T " ""
i


.. * 7i*t


. . \'-t



j,
l.
&#166;







i
i . * . .
_ i. " _
Ft .1 _&#8226;



... Ft
, . . .
7t


tíi\'llk sJ

rr
t1
kiz^ulag..
kánt.
r-
t

















Ft
.
... Ft


... Ft

?t

i
| ..... f
7S

... Ft


.. Jt
# &#8226; &#8226; &#8226;
Ft;

I ..
_&#187;.i_._ _.._
1 \'siiV,;iirtii Ft

náa intéznór
jok
.. Ft
* &#8226; &#8226; &#166;
Ft
A
IV-lt - . Szepe\'tneken, 194-8. február 2.



plSbánoa;^. \'

143

A *- &#8226;
-Ul

l

Aloud



c u G-itc (5

i G



ti i

x ií?o.s

J KCYZÖKÖNYV
Ki\'-i-/(ll I : i :.,i in.-\'.; i \',|.m-i &#171;.i;yi-:iii I. I alakuló közgyűlésén 1997. április 01- én az Egyesület székhelyén.
.tflcn v;ntiiak: n csííLolt jelenléti ív szerintiek.
IVICXTÍ Zoli.-íu iiilvii-/. li ,-i IIIOK jelenteket; is tá jékoztatás t ad az alakúié- közgyűlés céljairól.Javasol ja, hocy n jelenlevők nz ülés levezető elnökének válasszák mest Géczi Zoltánt, a jegyzőkönyv vezetőjének Sípos Krisztinát és jelöljék ki a jegyzőkönyv hitelesítőinek Szilajka Anikót és Tamás Ferencet.
A jelenlévők a javaslatokat egyhangúan elfoí;?aclják. :
GÓC7.1 Zuluin ezt követően ismerteti az Alapszabály tervezetét és azt részi PA CSM n jelpnlévőknek Klaazyarázza. "*.. :
Ezt köve*töt?íi .\'i jelenlévők egyhangúan kijelentik, ho^y az Egyesület" nek tagjai kívánnak lenni és az Alapszabály tervezetét elfogadják.
Ezt követően Auer Kris7t:ián javasolja az elnökség tagjának Céczi Zoltánt, Rukovics Ferencet, Tamás Ferencet, Szőke Ernőt és Szabó Ferencet, a CeUisjyel.S bizottság tagjának Szilajka Anikót, Csordás Gyul.-ít és Deucsch Istvínt, valamint pénztárosnak Sipos Krisztinát.
A közgyűlés ezt követően egyenkénti szavazással l-l tartózkodás mellett essyhmissú la \'> megválasztotta o?. Eayesület Elnöksége tagjainak Géczi Zoltánt, Bukovics ferencet, Tamás ferencet, Szőke F.rnöt és Szabó Ferencet, a Felügyelő Bizottsáa tasjainak Szilajka Anikót, Csordás Gyulát és Dentsch Istvánt, valamint Pénztárosnak Sipos Krisztiná t.
145

Auer Kr i sr\'.t i ;\'m ezután javasolja hogy a?, elnökség tagjai közül
.-. If &#166;;,-,&#166; v" I &#166; v:t l .\'i::-:y:i mr-i^ (;<\'&#8226;! v í /.\'. I I \'in I :\\y l\\í;y<:ílli I í\'I !&#166; I MÍikl^link ,
a f eiü^v\'f11 <"> S1\' z *i l- tsííts la?,}n L közül periig Szila jka Anikót. ^r^.{ -^*
F7.ui fin -&#166;\' 1\'; í v - v n I /.s oí!yhnní\',n l.\'ifí ) - 1 i-n r r ózkoH/í ?í mel 1 f?tt az Rgy*?-sület l-.lnü kének Géczi Zol cánt, a Felügyelő Bizottság Elnökének ^xil.\'i j k:i An i kól uie.(> v.\'í lnszt.ot.tn .
Az ElnbUsé?. öt Uigjfi, valamint a felügyelő bizottság három tag-Ín kijelentik, horjy velük szemben kizáró feltétel nem áll fenn, niindny/ijari cI válla Lják nz elnökségi illetve felügyelő bizottsági ttagsáKot, illetve Géczi Zoltán m Egyesület Elnöki, Szilajka Anikó az l:,%yesii Let Fe Htgyelo Bi xott sági Tisztségé t,mint Elnök.
M\'ís íinpi i\' md imui 1 (\'vón Ci*c /. i /*o 1 ( An :\\ közsíyu 1 és t berekeszt i nzsa] hogy a jr\'trnlét. i ívet a jegyzőkönyvhöz csatolni rendeli.

Q./1
j&iz-i\' /olt/ín
Ü
Elnök

K, m. f .

Sipas Krisztina Jegyzőkönyvvezető



Szilajtyt AiukB Jegyzőkönyv hitelesítő

Tamás Ferenc Jegyzőkönyv hitelesítő



El len)

S ímonné Dr . líovács Hn c ínnn

l\'Sormás Kü/.sé^ért" Alapítvány
Sormás F5 u.l. IGAZOLÁS
Igazolom,hogy fóczai Zoltán Sormás Arany J.u.26 szám alatti, lakos a "Sormás Községért" alapítvány számlájára 1995.évbe 96.400-- Ft.-ot azaz kilencvenhatezecnégyszáz forintot befizetett.
Sormás,1996.február 01.

SORMÁS Kozseom
AMP/rVAOT
86S1. Sormó., Fó út I. Adós/óiD, Í8954100-2-20 k Ilin.: "7&#171;OO15?003403a

Tóth Ferencné
Kuratórium elnöke

147

1998. augusztusié. KEDD

KULTÚRA

ZAU! HÍRLAP "I




Solymász, gulyás, faragó
Levéltáros kutatótábo
E hét <<it\'i\'díyjiijiif?í)íírf; az aj immár hagyom. nyos S7iovtn-mayi ifjúsági levéltáros kutatt tábor, ntelv politikai hj tárokat szt-lve át (iíbtx ktiíöít a lalai l&#171;&#187;^itár< sok szakínaí segetieiim vet 1-tnli és Uiidv* kö; ponltitl valóstij meg.
f
azöss/egyiíjicü: dl
Marhasiar> hói faragott pást-lorsóturtők é> karcolt mintsjó fsatok csonf bút.
Kf/Jei >LV kan olt ÍÍLSZU ko-!>aktuk itj&#171;thot pihenő pa*z
Ml iik
S/UÍ Í eiSdtem t /&#171;í&#171;Jt <? néhait a
a /<>W>í piis^iorss-i $t>rbe i/vtm ma is
pers~e. farapunk &#187; ellett az aíjóldi su-
i intvarn SaTfi bacst
it-tt Szép, nmanli ak t eL később a

Jó páran (elkapták a fejüket a hírrí\'. miszerint eií;\\ jtoU\'ifit > msen ti iu&#171;
fiatalember - utttúgy flsff nekírugaszkodá-tra- tohb díszfa- bízta m%iv^
ragványátai bevertkedte magát J.t\'llén aj idei ctrs/^go&#171; faragó- \\ úkvntU/ hu >
mű\\é**ítli kiállílásra, tfniskcnt nw a
||...T rettent a tani.
farugOfai! > n
j társa tcj/ul i<jii muta Tálán eg* < /**_/
i Watton
&#171;or ümundu, hiigv a/cta mjr ujrj itKjEJbiduIi
lobi -tV &#171;jt ho??j hiMinió Icíiei kiii HJ \\tdh%lfi?\\es- s\\e- itqyremiik ?t epfcn - tcgublaftsiő Fítres/ljpbi i kivclífiuiiban fataragi>kesí * &#8226;imei J di^

S nemcsak a balatoníelleí &#166;&#166;úri. hanem a sormAsi niöhc-ebe heioppáiio Utóé dok e! TWÍŐ piilaniiisai is tovább* &#166;esn. t>sd^io?hcnk Nfutat isitorokkal lelikdrcoli kobak iníijt )o furmáju szihafa-css-nakoi, ízép tiíszű botot, virág-r itt\'as hajcvátin khűzót mt vesén luciirázott -JdbozoíMt,
[ - de igencsat
hosszú lenne akár feisoroini is, mi mindennel rvkkolc cici idátg. ígércies, nírriktílíJíibcn jeles elszántságot sejtető és nem kis te-hetscgről árulfcíxló próháikoiis mind-mind.
- Rengeteg ttnem von. <& addig is. amíg sori keríthetek realizálásukra, a napákban. Szent hwfatinr kiállítunk a tér-&#166;>akíüt o nagiíant -a? Btvett SóndtrM&eUWü Központban, ÖT ősszel pedi$ majd vizsgát tel! tennem Hf-h-ma^ wdoszs-erei rték lenni - búcsúzik.


A levéltári u
k lt

vül ÍI v véítíir.
járult &#166; ;
iz-iovér k{iiu,.\'a &#166;&#166; &#166; ,;.vi. tórium, Va&#187; ret"-,; s - . AH; megyp öivhorm.&#187; . . ; zalKgenztfgi LV^.\'v Ali-jos Honismercu Alapíi vány és a Nroizeti Kuifu rálts Aíap is támogaila. &#166; Maga a tábor auguszítfc 24-én krzdődik a Icudvai közsé^ázdn. az egy héi alali végzett munka repir-zcntilásáí íZülgiió kiálii-tás megnyítójíra a lendvaí várban augusztus 2^cn öt
programja
íán kezdődik, f/után
ifjú kutatok iiífirlialiíra

00

A GYERMEKRAJZOK KÉSZÍTŐINEK JEGYZÉKE

1.
Gerócs József
4. osztály
2.
Mátyás Attila
4. osztály
3.
Vámosi Irina
3. osztály
4.
Gerócs József
4. osztály
5.
Horváth Eszter
4. osztály
6.
Figler M.
2. osztály
7.
Borsos Dávid
3. osztály
8.
Kelé Viktória
3. osztály
9-
Nagy Balázs
3. osztály
10. Miháczi Pálfi Anita 3. osztály
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönöm mindazoknak, kik e könyv megszületését elősegítették:
Thúry György Múzeum dolgozói, Nagykanizsa
Városi Könyvtár dolgozói, Nagykanizsa
Zalaegerszegi Levéltár dolgozói
Szombathelyi Püspöki Levéltár és Könyvtár dolgozói
Kiss Mária levéltár-vezető Dr. Horváth György, Nagykanizsa Boros Antal, Nagykanizsa Odor Imre szepetneki plébánosnak
A sormási általános iskola nevelőinek, a szép képekért, rajzokért A Sormási Önkormányzati Hivatal dolgozóinak:
Dr. Lukácsa Erzsébet
Szabó Sándorné
Lukács Ernőné
Hederics Mária
Kelemen Gyuláné
Kelé Mária
Külön köszönetet mondok Varga Ferenc tanár úrnak, ki a község szülötteként szívügyének érezte munkámat, - és sokat segített útmutatásával, tanácsaival, véleményével.
Köszönet a könyvben szereplő beszélgetőtársaimnak!

HALIS ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR
230714
NAGYKANIZSA

149

JEGYZETEK, HIVATKOZÁSOK
1 Cseke Ferenc: A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzai viszonyai.
Nagykanizsa, Honismereti füzetek (11. sz.)
2 Holub József: Zala megye községei a középkorban
3 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (II. kötet)
4 Nagykanizsa monográfia I. kötet. Nagykanizsa, 1994. 86-393. old.
5 Nagy Iván: Magyarország családai, címerekkel. 1868.
6 Müller Veronika: Thury György. 43. oldal
7 Varga J. János: Magyar végvárrendszer a hódoltság peremén. História. 2000.
8 Varga Ferenc gyűjtése Sormás község dűlőneveiről
9 Nagy Rozália gyűjtése Sormás község dűlőneveiről (adatközlők: Kelé Lajos,
Kovács Lajos, Vajda Lajos)
10 Barbarits Lajos: Nagykanizsa monográfia, 1929. (45-63 oldal)
11 Dr. Rózsa Miklós: A kanizsai Városi Tanács igazgatási és bírói tevékenysége...,
Honismereti füzetek (23.) (1704-1711)
12 Kotnyek István: Alapfokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalai Gyűjtemény.
13 Sematizmusok. Szombathelyi Püspöki Levéltár. Caneninica visitatiok. Szila-
jana. 1779., Somogy. 1811., Bölc. 1830.
14 Nagykanizsa c. útikönyv, 1984. 96-98 és 92-93 oldal.
15 Önkéntes Tűzoltóság története, 1946.
16. Tolnai Sándor nagykanizsai tűzoltóparancsnok jegyzeteiből.
A jobbágykor történéseit a Nagykanizsa c. monográfiából (1944.) állítottuk ősze. A Nagykanizsai Thury György Múzeum irattárában (17-10-18. sz.) dr. Kerecsényi Edit történelmi összefoglalása Sormásról alapdokumentum volt.
Kovács Ferenc tanító úr néprajzi gyűjtése iránti tiszteletből a rigmusok versek, köszöntők szövegét meghagytuk, helyesírást nem javítottuk!
150

TARTALOMJEGYZÉK
Előszó helyett 5
Történelem (1347-1945) 7
Iskola, művelődés, egyház 30
Néprajz 41
Népviselet, Lakhely, Népszokások, Lakodalmi köszöntők Egyesületek
Tűzoltók 74
Családsegítő Központ 76
Sportegyesület 77
A Sormási Művészeti Iskola Tánccsoportja 81
Polgái Véderő Szolgálat 81
Cigány Önkormányzat 83
Sormás Községért Alapítvány 85
Riportok, visszaemlékezések 86
Képek, életképek Sormás életéből 122
Községünk, ahogy a gyerekek látják 128
Dokumentumok 135
A gyermekrajzok készítőinek jegyzéke 149
Köszönetnyilvánítás 149
Jegyzetek, hivatkozások 150
151



KÖNYVTÁR
llaüs István Víiosi Könyvtár Nagykanizsa, Kálvin lír 5.
^Kedvei \\Jtvaióiikl
A legalsó di\'ilum az Ön kölcsönzési határideje! Késedelmi dijat szAmolunk fel a megkésve visszahozott könyvekért.

Halis István Városi Könyvtár Nagykanizsa


HELYISMERET NEM KÖLCSÖNÖZ?