Sormás - Zala Megye Kézikönyve - Hatvan - CEBA K., 1998.djvu

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	141.86 KB
Keltezés:	2008-01-15 13:48:18

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	581
Megtekintések száma:	2296
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (17.11 KB) A cikk a következő könyvből származik (397-399. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 965 fő SORMÁS Belterület: 87 ha SORMÁS KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8881 Sormás, Fő úti. Telefon: (93) 375-107 Telefon/fax: (93) 375-243 Külterület: 1509 ha BASIC INFORMATION • Accessibility: Sormás is located 6 km west olNagykanizsa, along main road No. 7. • Municipality address: 8881 Sormás, Fő u. 1. Phone: (93) 375-107 Phone/Fax: (93) 375-243 Mayor: Mr. Zoltán Póczai • Population: 965 • Characteristics: The name of the settlement was fkst mentioned in a written document in 1347. At Ihat time the village was owned by the Fábián family, and iater by the B\'shop of Veszprém. Although according to the 1493 census Sormás is still an insignificant settlement, by 1519 itisa popubus village with three mills. In 1548 it was almost completely destroyed in a Turkish attack, however, it was soon rebuilt. • Infrastructure: Apartments with water: 100 % phone: 50 % Paved roads: 100 % Sewage: 70 % • Garbage collection: organized. • Economy: The village of Sormás has long been agricultural. The co-operative, estab- lished in 1960, still operates, at present with 45 employees. The importance of ag ricultural acth/ity has been increasing re- cently. As a result of the 45 priváté enter- prises, local business life seems to be on the rise. There are three shops, an ÁFÉSZ supermarket and two catering units with onepansion. • Unemployment: 12% • Development plans to the year 2000: Construcfion of the cable television network and bicycle roads, the parcel- lingofland. • Institutions: Kindergarten, primary school, culture house, hotel, library, a sports field and a restaurant. • Sights: Late-Baroque Szent Rókus Church located in the cemetery. Sormás Nagykanizsától nyugatra hat kilométerre, az 7-es főútvonal mentén terül el. A falu sík területen fekszik, határának kisebb része dombos. A patakmenti rétjei mélyen fekvők, egykor mocsarak voltak. (A római korban nagy mocsárvilágról tudunk.) A föld homokos, termékeny. Történelem A közelben helyezkedett el a török időkben elpusztult Almaszeg és Mánta község. Utóbbi területe most Jobbára erdő, fakitermeléskor gyakran fordít ki cseréptörmeléket, paticsot az ásó. A néphagyomány szerint az innen délre fekvő Szpáhi - más néven Kertaljai - dűlőről ágyúzták le a települést a törökök. Első írásos említése 1347-ből származik Saramas alakban, majd 1408-ban Sarmas formában szerepel a forrásokban. 1790-ben már a mai néven jegyzik a helységet. A szó a sárma - növényféleség - s képzős változatából jött létre. Egyes adatok említik a jelentését is: kígyóvirág, vadhagyma. A falu 1347-ben a Sara-mási Fábián családé volt, később a veszprémi püspök szerezte meg, aki - mivel messze esett többi zalai birtokától - 1390-ben elcserélte a Kanizsai családdal Egerszegért. Ettől kezdve osztozott a kanizsai váruradalom sorsában. Földesura a Kanizsai család, majd Nádasdy Tamás lett. A vár 1493. évi urbáriumakor még jelentéktelen településről beszélhetünk, de 1519-ben már népes, három malom is tartozott hozzá. 1530-ban 49 féltelket írtak össze, s vár előtti hidak javításáról olvashatunk a forrásokban. 1542-ben Nádasdy Tamás tíz portáját számlálták meg itt. Hat évvel később egy török támadás során a helység teljesen elpusztult, azonban hamarosan tíz új házat építettek. 1564-ben 8,5 telket említettek, melyen 17 féltelkes Római Katolikus Templom jobbágyon kívül egy bíró, egy kocsmáros, egy kocsis, hat szegény és két felégetett hajlékú élt. Legelő és makkos erdő bőven volt, a telkek kétharmada viszont puszta, mivel a török ismét megtámadta Sormást, s félelmükben sokan elmenekültek. 1568-ban a kincstáré lett a település, Kanizsai Orsolya ugyanis a királynak engedte át Kanizsát tartozékaival együtt. Thury György halála után a község szinte teljesen elnéptelenedett, hiszen ekkor már nemcsak a török rabolta, hanem a végváriak és a zsoldosok is sarcolták, 1597-ben azonban ismét lakta 25 jobbágy, akiket közepes tehetségűnek tartottak a források. Cenzust nem fizettek, helyette szükség szerint a várnál robotoltak: fát szállítottak, hidakat javítottak, feltöltötték a mocsarat, szénát kaszáltak, valamint művelték a vár három szőlőjét. Tizedet gabonából és borból adtak. Egy jobbágy átlagban 16 hold földön termelt, melyhez a faluban összesen 8 eke állt rendelkezésre. 1598-ban azonban a Kanizsa megvételére gyülekező török sereg teljesen elpusztította. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Utcarészlet Kanizsa eleste után a lakosok egy része visszatérhetett, mert a hódoltság alatt többkevesebb jobbágy élt itt. 1629-ben például 40 Ft sarcot és 13 Ft adót fizettek, emellett természetben szolgáltak. A törökön kívül adóztak keresztény földesuruknak is. 1640-ben Rátky Miklós özvegye elzálogosította Bessenyei Istvánnak, Kiskomárom főispánjának. Az 1680-as években szpáhi birtok volt, de 1688-ban a Kanizsa bevételére gyülekező hadak teljesen elpusztították, a parasztokat pedig elűzték. Két esztendő múlva pusztaként tartják nyilván a falut, melynek zálogbirtokosa a Rátky család, tulajdonosa a kincstár volt. 1691-ben Gyöngyösi Nagy Ferenc - a kanizsai uradalom részeként zálogba vette, majd 1693-ban a kamarától meg is vásárolta. Ekkor 13,5 népes negyedtelekhez 162 hold szántó és bőséges rét tartozott; előbbiből 1699-ben 64 holdat műveltek meg. Ebben az esztendőben 9 adózót írtak össze. Ugyanakkor az összlakosság száma csökkent, ennek oka a Rákóczi-féle szabadságharcban és az azt követő pestisjárványban kereshető. A földművelés és a szőlőtermelés kezdettől jelentősnek mondható - bár a szőlők főleg a szomszédos eszteregnyei és homokkomáromi határban feküdtek -, a környező erdő makkoltatásra, továbbá vadászatra volt alkalmas. Fontos foglalatosság az állattartás, s az emberek egy része méhészkedett is. 1717-ben báró Szapáry Miklós lett a földesúr, majd a család megszakadása után a kincstárra szállt. 1718-ban a források Sormás kápolnáját és annak új oltárát említik. 1743-ban 4 egész-, 13 fél- és 7 negyedtelkes jobbágy lakta a községet, de 3 egész- és egy féltelken 2-2 család élt. A 8 zsellér is rendelkezett különböző nagyságú jobbágytelekkel és szőlővel. 1744-ben Mária Terézia Batthyány Lajos nádornak adományozta a birtokot, aki szepetneki uradalmához csatolta. Sormás a XVIII. század második felében gyors fejlődésnek indult. Az előrelépésben szerepet játszott az is, hogy a település az országút mellett fekszik, s mivel jó lovakat tartottak, a távolsági fuvarozással némi haszonhoz jutottak a lakosok. 1750-ből két fontosabb információról tudunk: az egyetlen iparosnak 8 Ft jövedelme volt, és az egyház felszólította az embereket, hogy kerítsék be a temetőt a kápolnával együtt. 1756-ban feljegyezték, hogy a fakápolna közel állt az összedőléshez, négy év múlva azonban már a Szent Rókus tiszteletére épített fatemplomról olvashatunk. (Egyes források szerint 1752-ben létesítették.) A község Szepetnek filiája volt - Eszteregnye után a legnépesebb. A Mária Terézia-féle urbárium idején (1768) 26 telek volt a faluban - meglehetősen egyenlőtlen telekelosztással. 20 hold szántó, 8 szekér rét és 3 hónapos bormérési jog tartozott. A robotot 4 marhával végezték, a kilencedet pénzben adták. 1770-ben 83 családban 487 lélek élt, közülük egy iparosként (varga) dolgozott, de volt egy uradalmi kocsmáros és négy árendás juhász is 420 juhhal. A juhászok egyébként a helység határában felállított akolban hosszú évtizedeken át őrizték a földesúr 700-800 birkáját, a Fülöp-major mintegy száz esztendőn keresztül a legjelentősebb hely volt a környéken. A földesúr ugyanekkorra a szántók egy részét is megváltotta, mégis fontos maradt a jobbágyok gabona- és kukoricatermelése, mivel erdőirtások révén újabb szántóföldekhez jutottak. 1774-ben gróf Batthyány Ádám segítségével újjáépítették a Szent Rókus templomot. 1778-ban 507 magyar lakosa volt a községnek. A népességszám fokozatosan emelkedett (1785: 538,1792:572,1802: 604 fő). 1798. április 18-án a falu teljesen leégett, ezért a földesúr parancsára a jobbágyoknak téglából kellett újjáépíteniük házaikat. Ez nagy terhet rótt rájuk, mert a mesterek bérét csak kölcsönből tudták fedezni. 1830-ban a földesúr Batthyány Fülöp volt, a lakók száma 673. Említették tanítóját, aki magyarul, németül és latinul beszélt. Két évvel később már 761 főt írtak össze, 1842-ben pedig 77 házban 919-en éltek. 1847 végén a határ rendezett volt, de sem a tagosítás, sem a legelő-elkülönítés nem történt meg. 48,75 jobbágytelek és 10 zsellér volt ekkor Sormáson. Az emberek főleg búzát, rozsot, árpát, kukoricát termeltek, valamint szőlőműveléssel foglalkoztak. Továbbra is jelentős volt az állattartás. 1855-ben elemi népiskola létesült a településen, a műveltségi szint ennek ellenére alacsony volt még évek múlva is: 1870-ben csak 112 fő tudott írni-olvasni, ugyanakkor 553 volt az analfabéta. A vasútépítések hatására az 1860-as évektől a faluban számottevő gazdasági fellendülést tapasztalunk. 1869-1910 között a házak száma csaknem megduplázódott, de a lakosok továbbra is elsősorban földművelésből, állattenyésztésből és fuvarozásból éltek. A 19. század második felében 400 holdnyi őserdőt irtottak ki, ennek következtében a határ fele az 1890-es esztendőktől szántó lett, míg egynegyede erdő maradt. Utóbbit és a legjobb szántókat a Batthyány család birtokolta: 1200 holdjukból 715 kh a szántó és 456 kh az erdő. A juhállomány még ekkor is 1000-nél nagyobb volt. A XX. század elejétől lassan bár, de csökkent a földművelők száma, a nincstelenek a gyárakba, a vasúthoz mentek dolgozni, 1910-re csökkent az analfabétizmus, már 670-en tudtak írni és olvasni. 1925-ben egytantermes, hatosztályos elemi iskola működött egy tanítóval. Az ipart 11 fő képviselte: két-két kovács, ács, cipész, molnár és egy-egy bognár, csizmadia, mészáros. Egy szatócsüzlet is az emberek rendelkezésére állt. A két szívógázzal hajtott hengermalom 12 alkalmazottal üzemelt. Szociológiai jellemzők 1930-ra tovább nőtt a tanultak száma, 752 fő írt-olvasott. Öt év múlva 2825 katasztrális MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Az István Fogadó holdban állapították meg a falu területét, s már két tanító oktatta a diákokat. Sormás 1945-ig a Batthyány Strattmann hitbizomány része volt. 1949-ben 219 házban 1008 lélek élt, ezt követően a népesség lassan fogyni kezdett. 1962-ben 996, 1970-ben már csak 832 fő lakott Sormáson. Az 1980-as évek végétől a csökkenés megállt, sőt lassú emelkedés következett be. Jelenleg 965-en élnek a faluban, s a népesség megoszlása viszonylag arányos: 0-18 év közötti 25%, 18-60 év közötti 50%, míg 60 év feletti 25 %. A munkanélküliség viszont magas, a munkaképes lakosság 12%-a nem rendelkezik állással, nagy részük szakképzetlen. 1948-ban négyosztályos (66 tanuló), kéttanítós, kéttantermes községi iskolát államosítottak. Az általános iskola alsó tagozattal ma is működik, valamint egy kétcsoportos óvoda van Sormáson. 1960-ban kultúrházat építettek, amely jelenleg 120 fő befogadására alkalmas. A könyvtár az olvasási igényeket ki tudja elégíteni. A legjelentősebb rendezvények a májusi gyermeknap, továbbá a szeptemberi falunap és szüreti felvonulás. A lakosság döntő többsége, közel 98%-a,katolikus vallású. Az egészségügyi helyzet megfelelő, egy orvosi rendelő (1968-ban létesült) áll rendelkezésre, ahol a teendőket ellátja a háziorvos. A helységben aktív sportegyesület van két szakosztállyal (futball és lovas). Sormás infrastrukturális ellátása jónak mondható. Kövezett utat már 1900-ban kapott, 1967-ben járdát építettek. Napjainkban teljes mértékben aszfaltburkolatok az utak és a járdák, s 100%-os a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya is. A villanyt 1959-ben vezették be a faluba. A szennyvízcsatorna rendszerbe a 285 lakás (ebből egy önkormányzati) 70%-át kapcsolták be, vezetékes gáz 85%-ukban van. A szervezett kommunális hulladékgyűjtés biztosított, és korszerű szennyvíztisztító mű is működik a településen. Csak a lakások fele ellátott telefonnal. A földosztáskor 101 gazda kapott birtoklevelet. 1960-ban lett termelőszövetkezeti község; 1965-ben a Béke TSZ taglétszáma 190 fő, 1471 kh-on gazdálkodtak, a szarvasmarhaállomány 196 volt. Négy évre rá a tsz egyesült az eszteregnyei és a szepetneki szövetkezettel, utóbbi székhellyel. A tsz jelenleg is működik a falu területén mintegy 45 fővel. Az utóbbi időben fokozatosan erősödik a mezőgazdasági tevékenység. Sormáson a nagyszámú egyéni vállalkozás révén - 45-öt tartanak nyilván - a gazdasági élet fellendülőben van. Szolgáltatást nyújt a három magánvállalkozó által üzemeltetett bolt, az ÁFÉSZ üzlete, valamint két vendéglátó egység panzióval. Egy műemlék jellegű épület található itt, a Szent Rókus templom, amely a község mellett lévő, ma is használt temetőben áll, stílusa későbarokk. A templomkertben második világháborús emlékmű látható, fekete márványtábláján az áldozatok nevét olvashatjuk. Az idegenforgalom nem jellemző, de az autópálya és a homokkomáromi hegyi út megépülésével, az obornaki gyógyfürdő esetleges létesítésével a későbbiekben lehetségessé válhat. 1990-es évektől gyorsütemű fejlődés kezdődött meg. Az önkormányzat tervezi a kábeltelevízió hálózat megvalósítását és Nagykanizsáig a kerékpárút megépítését. A távlati cél pedig, a község összekapcsolása Nagykanizsával, s a közeli város vállalkozói-zöldövezeti peremkerületté válása. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Póczai Zoltán polgármester Rákos Lászlóné alpolgármester Pintér Zoltán jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 37 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 10 millió Ft Értékpapír, portfolió: 10 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 12 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 2 millió Ft Msze. kommunális adója: 4900 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 285 Ebből önkormányzati: 1 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:.... 100% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:.70% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 85% Telefonnal ellátott lakások aránya: 50% Burkolt (portalanított) utak: 100% FEJLESZTÉSI TERVEK: Kábeltelevízió- hálózat kiépítése, Kerékpárút építés, Lakótelkek kialakítása INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 szálloda, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya, 1 étterem RENDEZVÉNYEK: Falunap - szeptember, Gyermeknap - május, Szüreti Felvonulás - szeptember KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Iskola Kossuth L. u. 36. Tel: (93) 375-244 Postahivatal Petőfi S. u. 2. Tel: (93) 375-660 GAZDASÁGI ADATTÁR: István Fogadó E-71 -es autóút (7-es főút) Telefon: (93) 375-160 Fax: (93) 375-511 Tulajdonos: Gelencsér István MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.