Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Sormás szellemi értékei





Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható.
Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas-, Veszprém- és Somogy megyével határos.
Zala megyét észak-déli irányban fölszabdaló völgyek egyikében fekszik Sormás.

1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször teljesen elpusztították.
Sormás a kanizsai vár 1493. évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548. évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több - kevesebb jobbágy lakta, kik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak. A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A lélekszámra jellemző adatok: 1910-ben 1061; 1990-ben 874; 2001-ben 928 a lélekszám. Sormás kisközség a Zala vm. nagykanizsai j. -ban, (1920) 991 magyar lakosa volt. Az 1972-es kiadású Új magyar lexikon szerint 870 a lélekszáma a falunak. Lakói fölműveléssel, szőlőműveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A XVIII. század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult. 1744-ben Mária Terézia Batthyány Lajos nádornak adományozta, aki a szepetneki uradalomhoz csatolta.
1798 április 18.-én a falu teljesen leégett. Temploma 1790 körül épült.

Az uraság megtiltotta, hogy boronafalu házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat ujjáépíteni. 1945-ig a Batthyány-Strattmann-hitbizomány része volt.
A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely. Iparral 2 kovács, 1 bognár, 2 ács, 2 cipész és egy csizmadia foglalkozott, de dolgozott a falucskában két molnár, egy mészáros és egy szatócs is. A két henger malom 12 alkalmazottal működött.

Hívogató a Régiók Kapujában - Útikönyv német nyelven mutatja be a községet. Zala megye kézikönyvében angol nyelvű ismertetés olvasható Sormásról.
A községben napjainkban teljes a közmű ellátottság: víz, villany, csatorna, telefonhálózat, csillagpontos kábeltévé hálózat rendelkezésre áll. Teljesen kiépítettek az aszfalt burkolatú járdák és utak is. Sormás község az M 7-es főközlekedési út mentén fekszik, mivel átadták az autópályát így a községen átmenő forgalom lényegesen csökken.
A régi Zalai Közlönyök digitalizált változatában kuriózumokat olvashat a község életéből.
Ha sikerült felkelteni a látogató érdeklődését keresse meg honlapunkat és ott a tematikus lintárban további érdekességeket olvashat.

Mozgókönyvtári szolgáltatás indult 2009. május 26-án a teleházban minden kedden este találkozhatnak a Halis István Városi könyvtár szolgáltatásaival és könyvtárosával. Megnyitó képeit ezen a linken megnézheti.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
galerzsebet(kukuc)nagykar(ponthu)
Gál Erzsébet

Insert failed. Could not insert session data.